459 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Lehetséges-e a vevőanalitikának a könyvelési rendszeren kívüli kihelyezése, vagyis egy külön szoftverben való kezelése? A vevőszámlákat egy cég külön számlázóprogrammal állítja ki, a számlák kiegyenlítését is ezen program fogja rögzíteni. Lehetséges-e a számlázóprogram alapján havonta összesítve könyvelni az árbevételt, az áfát és a vevőkövetelést, a számlakiegyenlítéseket? A könyvelőprogram használatát kötelező jelleggel nem írja elő törvény vagy jogszabály, így akár kézzel is végezhető a könyvelés. Ezért véleményünk szerint, ha biztosítani tudjuk a megfelelő analitikák meglétét, akkor a fenti eljárás elfogadható. Kérjük a fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásukat!

Kérdés: A szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése (felértékelése). A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben?

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?

Kérdés: Társaságunk 129 millió forintért vásárolt magánszemélytől ingatlant. Az ingatlan vételárának meghatározásakor 239 Ft/CHF valutaárfolyamot vettek alapul. Az ingatlan vételára – 15 millió Ft foglalóval – 2028-ig havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, forintösszeg átutalással. A kötelezettséget a társaságnál CHF-ben kell nyilvántartani? A havonta forintban fizetett törlesztőrészletet át kell számítani az aktuális árfolyamon CHF-re? A fordulónapi kötelező értékelést minden évben meg kell tenni?

Kérdés: Büntetés-végrehajtási társaságként, fő feladatunk a fogvatartottak foglalkoztatása. A fogvatartottak munkaviszonyban nem állnak, munkájukért munkadíjban részesülnek, amely bevétel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.6. pontja alapján adómentes. Ha nem pénzt, hanem terméket adunk, kedvezményes szolgáltatást nyújtunk a fogvatartottaknak, akkor az után kell-e személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni? Ez az egyes meghatározott juttatáshoz hasonló, azzal azonosan kezelendő? Nem találunk olyan kategóriát, amely szerint az anyagi ösztönzés címén kiosztott termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezne. Jól gondoljuk?

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?