1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: Vállalkozásunk fő tevékenységi köre műszaki cikkek nagy- és kiskereskedelme. Pár éve vásárolt egy ingatlant, és a rajta levő épületet úgy újította fel, hogy egyharmad részében kiskereskedelmi üzletet alakított ki, kétharmad részében vendégházat, azzal a céllal, hogy ott rendezvényeket tart, esetenként kiadja bérbe. Kérdésem a vendégházzal kapcsolatban van: helyesen aktiváltuk-e üzemkörön kívüli ingatlanként? Az utána elszámolt költséggel, értékcsökkenéssel növelni kell-e a társasági adó alapját? Ha nem tudjuk folyamatosan kiadni bérbe, át kell-e sorolni a forgóeszközök közé? 2013. január 1-jétől a kiva hatálya alá tartozunk. A kiva adóalapját csökkentő tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékébe bele lehet-e számítani az üzemkörön kívüli ingatlan számított nyilvántartási értékét?

Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.

Kérdés: Társaságunk minden negyedévben megjutalmazza a legjobb dolgozóit (ajándékutalvány formájában, vagy idei évtől SZÉP kártyára is feltöltethetik ezt az összeget). Ha a társaság általi béren kívüli juttatások értéke nem éri el az 500 ezer Ft értékhatárt, ezt a SZÉP kártyára feltöltött összeget lehet-e az Szja-tv. 71. §-a szerint szintén ekként kezelni, vagy sem?

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?

Kérdés: A kft. mobiltelefon-készülékeket vásárolt részletre. Az induló részletet készpénzben kellett fizetni, a többit havonta számlázzák. Hogyan kell könyvelni a részletfizetést?

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?

Kérdés: Az "A" kft. végelszámolás alatt áll. Tulajdonosa "B" zrt. A kft.-nek magánszeméllyel szemben fennálló követelése van, kártérítési igényből, amelyet a magánszemély nyugdíjából a nyugdíjbiztosító minden hónapban utal a kft.-nek. A végelszámolás záróbevallásának elkészítése előtt "A" kft. a "B" zrt.-re, mint tulajdonosára engedményezheti-e ezt a követelést? Ha igen, van-e illetékfizetési kötelezettsége? Vagy elég csak értesíteni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, hogy a vagyonfelosztás alapján az "A" kft. követelése egyedi tulajdonosának, a "B" zrt.-nek a tulajdona lett? Ekkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?