Áfakulcsváltás a számlázásban

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, a bérleti díjat negyedéves időszakokban előre számlázza. 2011. december hónapban számlázza a 2011. december és 2012. február közötti időszakra vonatkozó bérleti díjat. A számlán a teljesítés és a fizetési határidő is 2011. december. 25%-os áfakulccsal kell kiállítani a számlát, vagy szükséges-e megosztani a 2011/2012-es évre vonatkozó bérleti díjat 25 és 27%-os áfára?
Részlet a válaszából: […]  A 2012-től hatályos Áfa-tv. 275. §-ának (3)–(4) bekezdéseátmeneti rendelkezéseket tartalmaz azokra az ügyletekre, amelyekre az 58. §szabályait kell alkalmazni, és az elszámolási időszak részben vagy egészébenmég 2011-re esik. Ha az időszak, amelyre a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kis értékű tárgyi eszközök felértékelése

Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján van arra lehetőség,hogy a 100 ezer forint egyedi beszerzési, elő­állítási érték alatti tárgyieszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolható legyen. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?
Részlet a válaszából: […] ...tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására,vagyb) más taggal, részvényeseivel kötött megállapodás alapjánegyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.Az a) és b) pontban foglaltak közvetett fennállása ismegalapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...A leírtakból következik,ha a szerződés szerint a naptári évi megbízási díj kiegyenlítési határideje atárgyévet követő naptári negyedév utolsó napja, és ha a számlát március 20-ánállítják ki, a mérlegkészítés időpontja pedig március 31-e, akkor mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Elhatárolt halasztott bevétel megszüntetése

Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?
Részlet a válaszából: […] ...aránya.Ha a kérdező kft.-hez a támogatás 2011. 12. 31-igmegérkezik, akkor a támogatás elhatárolt összegéből (10 800 E Ft-ból) a IV.negyedévi értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegének (979 EFt-nak) a 40%-a (392 E Ft) feloldható. Ha azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...informatikai eszközökbeszerzése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerültek(felmerülnek), amelyek ezen eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolhatók (ideértve apályáztatással kapcsolatos költségeket is). Lényeges, hogy egyértelműenmeghatározzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...költségként nem kívánja elszámolni, akkor a kapott kamat78%-ának az 1,27-szerese az adóalap.A magánszemélynek adót, adóelőleget negyed­­évente kellfizetnie. A havonta kapott kamat esetében a negyedévet követő hó 12-éig kell azadóelőleget megfizetni, az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Nullára leírt tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ már megadta a kérdező. A számviteli előírásokbólegyértelműen következik, hogy a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközökközött (az 1. Számlaosztályban) kell kimutatni, amíg azokat a vállalkozásitevékenység során használják, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvvizsgálói díj elhatárolása

Kérdés: A könyvvizsgálói díjról szóló számlát a könyvvizsgáló a tárgyévet követő év júniusában állítja ki. Az előző évre kell azt időbeli elhatárolással elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban milyenelszámolási gyakorlatban állapodott meg.Amennyiben a könyvvizsgáló a megbízójávalkötött szerződés szerint havonta, negyedévenként számláz (és így a decemberi, aIV. negyedévi teljesítményét is számlázta), akkor a számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Működési támogatás utáni áfa

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló uszodát üzemelteti. A működési támogatási szerződés szerint: a létesítmény üzemeltetése folyamatos és állandó pénzügyi hátteret igényel, ezért az önkormányzat működési támogatást nyújt a kft. részére. A működési támogatás kizárólag a létesítmény üzemeltetésére használható fel. A működési támogatást negyedévente utalják. A kft.-nek el kell számolnia a felhasznált részről, a fel nem használt összeget pedig vissza kell utalnia. áfás-e a tevékenység? Kell-e bármilyen arányosítást végezni? A kapott támogatást hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A válaszadáshoz ismerni kellene a következőkérdésekre a választ: egyrészt az üzemeltetett uszodának van-e díjbevétele, ésha igen, akkor azt az önkormányzat állapította-e meg, másrészt a működésitámogatás konkrétan milyen üzemeltetési költségekre használható fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:    
1
53
54
55
104