1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?

Kérdés: A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktd.) 15. §-a alapján – 50%-os vízterhelésidíj-kedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig, – a díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át a díjfizetésre kötelezett a beszerzés évében a fizetendő díjelőlegből vonhatja le. Társaságunk eddig a második lehetőséggel élt. Helyes-e, ha a vízterhelésidíj-előlegből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és ezt az összeget negyedévenként bevalljuk és megfizetjük a hatóságnak? Év végén az éves kötelezettség összegéből levonjuk a mérőműszerek beszerzési értékének 80%-át, és az így kiszámított éves díjfizetési kötelezettséget könyveljük az egyéb ráfordítások között? A műszerbeszerzést tárgyi eszközként kezeljük? Az 50%-os díjkedvezmény vonatkozásában társaságunk nem végzett még beruházást, de tervezi azt. Hogyan kell majd könyvelni azt?

Kérdés: Az új típusú cégautóadóval megszűnik az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabály, mely szerint az adó megfizetésével minden, az autóval kapcsolatos kiadás elszámolható. A műszaki szakértéshez 2007. évben vásárolt személygépkocsi milyen költségei és mi alapján számolhatók el a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónál 2009-ben?

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?

Kérdés: A kft. 10 éve nyereséges volt, majd a 12. évben, 2006. és a 2007. évben is veszteséget mutatott ki. A 2006. évi bevételek 101 M Ft, a költség és ráfordítások 140 M Ft, a társaságiadó-alap -42 M Ft. Ugyanezen adatok 2007. évben (65 M Ft, 64 M Ft, társaságiadó-alap -17 M Ft, elvárt adóalap -9 M Ft). Az APEH felé bejelentés nem történt sem a 2007., sem a 2008. évben, az szerintünk nem volt indokolt. A 2008-as évben jelentős a nyereség. A veszteségek elhatárolhatóak, leírhatóak-e pl. 2008. évben az adóalapból?

Kérdés: A kft. 2007. 09. 01.-10. 15-ig előtársaság volt, majd 2007. 10. 16.-12. 31-ig mint bejegyzett társaság működött. Az előtársaság időszakában költség és ráfordítás volt 300 E Ft értékben, bevételek nem voltak, így a veszteség 300 E Ft. Az APEH felé lejelentés nem történt. A 2008. évben várható eredmény 2000 E Ft. Az adóalapnál levonható-e az előtársasági veszteség a 2008-as évben?

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?