1040 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?

Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?

Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?