1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?

Kérdés: A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?

Kérdés: A külföldi államból (Szlovákiából) származó osztaléknak minősülő jövedelem után a magyar magánszemélynek mikor, milyen összegű szja-fizetési kötelezettsége van? Ezen jövedelem után kell-e és mikor, és milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50 százalékos részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci ár nyilvántartási kötelezettsége" a fenti esetben kire vonatkozik?

Kérdés: Van három kft. "A", "B" és "C", amelyekben a részesedés a következőképpen alakul: Tag "A" Kft. "B" Kft. "C" Kft. apa 90% (ügyvezető) anya 50% (ügyvezető) fiúgyermek 50% (ügyvezető) lánygyermek 60% fiúgyermek felesége 40% ismerős 10% Szeretném megtudni, hogy a számviteli törvény, illetve a társaságiadó-törvény szerint kik között áll fenn kapcsolt vállalkozás, és melyik kapcsolt vállalkozást kell az APEH-nak bejelenteni?

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőt 2007-től járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor a bevétel 20 százaléka után kell megfizetni a járulékokat. A bevallását negyedévente kell megtenni (07085). Előfordul, hogy az őstermelő magán-nyugdíjpénztári tag. A bevallásban ezt nem tudja bevallani, mert a 13-15. sorok nem adnak erre lehetőséget.