630 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: A társaság áfaköteles adminisztratív tevékenységet végez. Társasházi lakást vásárolt magánszemélytől, amit irodaként kíván használni. Az irodaként való használat bizonyítása csak az ingatlan tulajdoni lapjának az átminősítésével biztosítható? Az irodaként való használat bizonyításához milyen okmányok szükségesek? Szükséges a megvásárolt ingatlan festése, abba tárgyi eszközök beszerzése, és a kft. élni szeretne az áfalevonási jogával és a költségként való érvényesítéssel.

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközöket könyvelhetünk-e úgy, hogy a beruházási számláról közvetlenül az értékcsökkenésre könyveljük? Ebben az esetben elég, ha csak az analitikában tartjuk nyilván? Nem kerül a tárgyieszköz-nyilvántartásba. A selejtezést nem könyveljük?

Kérdés: Anyagköltségként könyveljük az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket. Ha egy kézi fúrógépet vagy kőművesszerszámot ilyennek minősítünk, akkor annak az elhasználódásakor van selejtezéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőnk? (Analitikában nem tartjuk nyilván azokat.)

Kérdés: Társaságunk 2012 áprilisában használt eszközöket vásárolt 7000 E Ft értékben. Számviteli politikánk alapján az egyedenként 100 E Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési értéke a használatbavételkor egy összegben kerül értékcsökkenési leírásként elszámolásra. A 100 E Ft és 200 E Ft közötti beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési értékét két év alatt számoljuk el értékcsökkenési leírásként, a 200 E Ft felettieket a várható használati idő figyelembevételével, így 2012 áprilisában 5000 E Ft értékcsökkenést számoltunk el. A beszerzett eszközöket áprilistól bérbe adjuk. A bérlet futamideje négy év, negyedévente 450 E Ft + áfa a bérleti díj. A fentiek alapján a bérbeadásból származó árbevétel nem fedezi az értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegét. A fenti elszámolás megfelel-e a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi a helyes?

Kérdés: Közhasznú alapítvány idegen tulajdonú épületen (kórház, iskola) felújítási munkát végeztet külső vállalkozóval. A vállalkozó számlái a közhasznú alapítvány nevére szólnak, az alapítvány fizet. A felújítás befejezését követően a közhasznú alapítványnak a felújítást tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie, majd tárgyi eszközként értékesíteni az épület tulajdonosa részére, vagy támogatásként számolhatja el? Hogyan kell elszámolni, ha a támogatáshoz pályázaton elnyert pénzt használ fel az alapítvány?

Kérdés: Cégünk vásárolni szeretne egy ingatlant, amely a tulajdoni lapon "kivett lakóház, udvar"-ként szerepel. Ez a tárgyieszköz-besorolásnál hova kerüljön? Lehet-e az udvarra értékcsökkenést elszámolni? Célunk, hogy a beszerzési értéket fejlesztési tartalékként felhasználjuk.

Kérdés: Cégünknél számítástechnikai eszközök beszerzése van folyamatban. A monitorokat kis értékű tárgyi eszközként vesszük egyedileg nyilvántartásba. A számítógép-beszerzésről szóló számlán összegszerűen egy egységár szerepel, de szövegesen fel van sorolva, hogy milyen elemeket szereztünk be. Az eszközök közül a billentyűzetet és az egeret aktiválhatjuk-e a számítógéppel együtt? Kaptunk a gépekhez Windows, Office és egy DVD-író programot is. Ezeket hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.