627 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?

Kérdés: A telepített gyümölcsös a telepítés évétől számított 3-8 év után fordul termőre. Mikor kell aktiválni? Mikor kezdhető el az értékcsökkenés elszámolása? A telepítéssel kapcsolatban igényelt, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás könyvelhető-e a tőketartalékba?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az eladásról áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfát részben levonja. Hogyan kell ezt az áfát könyvelni?

Kérdés: A számítógépes szoftvereket elég egy példányban megvenni, de ahhoz, hogy azt valamennyi gépen legálisan használjuk, a többi gépre is meg kell venni a licencet. A számlában "XY program licenc" vagy "XY program regisztráció" szerepel. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a tételeket – szoftverként – a szellemi termékek között tartjuk nyilván?

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.

Kérdés: Társaságunk 1999-ben szennyvízhálózat-használatbavételi hozzájárulást fizetett, amelyet az eredménytartalék terhére számolt el. 2001-ben a Csatornázási Műveknek a 2000. évi vízfogyasztás alapján további összeget kellett fizetnünk csatornamű-fejlesztési hozzájárulás címén. 2001-től az új Szt. szerint ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak kell tekinteni. Ezzel társaságunk nem egy új jogot kapott, hanem a korábban megszerzett, elszámolt hozzájárulást módosították. Mi a helyes elszámolás?

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?

Kérdés: Mely esetekben kell az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök között kimutatni? A korábban szerzett jogokat át kell-e sorolni?

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?