Találati lista:
241. cikk / 267 Tenyészsertés bérbevételének elszámolása
Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
242. cikk / 267 Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása
Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
243. cikk / 267 Tenyészállattá átminősítés időpontja
Kérdés: Melyik időpontban kell tenyészállattá átminősíteni a tenyésztéscélú növendéket?
244. cikk / 267 Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
245. cikk / 267 Temetkezési költségekre kapott előleg elszámolása
Kérdés: Temetkezési kft. szerződést kötött, hogy megbízója temetését – a megállapodásban meghatározottak szerint – a megbízó igényének megfelelően teljesíti. Ezért a temetés majdani költségének fedezetére a megállapodás szerinti összeg a kft. pénztárába befizetésre került. Az így befizetett összeget hogyan és hova kell könyvelni? A kamattal növelni kell-e az összeget?
246. cikk / 267 Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása
Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
247. cikk / 267 Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
248. cikk / 267 Ingatlan hasznosítása tulajdonosok, dolgozók által
Kérdés: Egy nem Balaton-melléki székhelyű kft. vásárolt egy ingatlant a Balatonnál, amelyet szálláshely-értékesítésre, bérbeadásra kíván hasznosítani, holt időszakban a dolgozók, illetve a tulajdonosok üdültetését kívánják megoldani. Levonható-e az ingatlan, illetve a berendezések, felszerelések beszerzésének áfája, ha a tulajdonosok, illetve a dolgozók is térítenek? Függ-e a levonhatóság a térítés mértékétől? Hogyan kell adminisztrálni? Milyen egyéb adóvonzata van a tulajdonosok, illetve a dolgozók üdültetésének?
249. cikk / 267 Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása
Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
250. cikk / 267 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás
Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
