327 talált cikk a helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: A kft. 2005. 07. 12-én hitelre tehergépkocsit vásárolt. Az első részlet megfizetésével az áfa összegét kiegyenlítette, és azt levonásba helyezte. Ettől az időponttól az esedékes részleteket megfizette. 2006. 12. hónaptól egy másik cég fizetné a tehergépkocsi további részleteit, és a futamidő végén is az szerezné meg a tulajdonjogot. Kiadhat-e a kft. tehergépkocsi-értékesítés címén számlát a már befizetett részletek díjáról az "új" kft. részére? Mennyi lehet a megállapodás összege? Mi a teendő a levonásba helyezett áfával? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társaságunknál a pénztár könyvelése a folyószámlaprogramban történik, majd feladásra kerül a főkönyvelés részére. A pénztárból történő kifizetés 1000 Ft. Ez szerepel a kiadási pénztárbizonylaton. A mellékelt számla: -158 000 Ft jóváírás előző számla alapján + 158 000 Ft terhelés új számla összege (más gépkocsira vonatkozóan + 1000 Ft terhelés átírási illeték). Az eredeti számlán X forgalmi rendszám szerepelt éves autópályadíjjal, az átírás következtében Y forgalmi rendszám. Hogyan járok el helyesen, ha bruttó módon könyvelek, vagy csak az 1000 Ft-ot helyezem kiadásba, a 158 000 Ft-ot (I) a főkönyvi rendszerben könyvelem?

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. évi harmadik havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyettesítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé a költségek csökkentésével, míg a márciusi szerződés szerinti összeget elszámoljuk a 2006. évi költségek között?

Kérdés: Társaságunknál pénzbeli megtérítés történik garanciális elszámolásra hivatkozással, ahol az anyagok nettó beszerzési árát, előre meghatározott óradíjjal munkadíjat és a nettó anyagár százalékában anyagkezelési díjat küldenek. Ezt a bevételt hogyan kell értelmezni, könyvelni? Értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel? Felfogható-e utólag adott, pénzügyileg rendezett engedménynek?

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?

Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?