1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.

Kérdés: Hogyan könyveljük a járulékkedvezmény visszatérítését és a Start-kártyát?

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?

Kérdés: Az alapítvány 2000-ben térítésmentesen bérbe kapta a közhasznú tevékenységéhez használt telket 10 évre. Ezen a telken 2001-2002-ben épített a közhasznú tevékenységéhez használt faházat. A faházhoz szükséges anyagok jelentős részét az alapítvány szintén térítés nélkül kapta. A tervezést, a szakmunkát a támogató tagok végezték ingyenesen. Az elkészült faház számlákkal igazolható bekerülési értéke 300 ezer Ft. A piaci értéke ennél jóval több. Milyen értékben szerepeltessük az alapítvány könyveiben?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségekkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: 2006. évtől a magánszemélyt 4 százalék eho-fizetési kötelezettség terheli az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kérdésem, hogy már az 1 millió forintig is fizetni kell a 4 százalék eho-t, vagy csak az 1 millió forint feletti jövedelem után kell megfizetni?

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?

Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?