Találati lista:
1221. cikk / 1436 Munkáltatói befizetés önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba
Kérdés: Ha a munkáltató önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkavállalónak kiegészítést fizet be, amit a munkáltató költségként elszámol és a munkavállaló kedvezményt nem vesz utána igénybe, a havi minimálbér összegéig teheti. A fizetés történhet-e év végén egy összegben, vagy havonta kell teljesíteni ahhoz, hogy adómentes egyéb jövedelem maradjon a magánszemélynél?
1222. cikk / 1436 Cégautóadó
Kérdés: Cégünk vásárolt egy személyautót. A gépkocsit az ügyvezető használja. A biztosításokat, súlyadót és az egyéb fenntartási költségeket elszámoljuk a cégben, viszont az üzemanyag költségeit az ügyvezető állja. Meg kell-e fizetni ez esetben a cégautóadót? Milyen egyéb nyilvántartási és fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
1223. cikk / 1436 K+F közvetlen költségei
Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
1224. cikk / 1436 Német áruk magyarországi reklámozása
Kérdés: Magyarországi vásárban a magyar társaság reklámozta pavilonjában a német cég áruit. A német cég hozzájárulást fizetett, amit a magyar társaság számlázott. Rá kell-e írni a számlára a közösségi adószámot? Az áfát kinek kell megfizetnie? Ráírhatjuk-e a számlára, hogy "adómentes szolgáltatás levonási joggal"? Mi van akkor, ha a magyar társaság járul hozzá a Romániában rendezett vásárhoz?
1225. cikk / 1436 Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása
Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?
1226. cikk / 1436 Feleslegessé vált apport elszámolása
Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
1227. cikk / 1436 Munkáltatói befizetés önsegélyező pénztárba
Kérdés: A kft. munkavállalói részére önsegélyező pénztárba minimálbér alatti összeget utal át. A dolgozók az önsegélyező pénztártól a bankszámlájukra megkapják a kft. által átutalt összeg 87 százalékát. A dolgozóink az önsegélyező pénztár felé igazolják a támogatás jogosságát, pl. időskorúak támogatása nyugdíjazásról szóló határozattal, iskoláztatási támogatás iskolalátogatási igazolással. Az önsegélyező pénztár által átutalt összeg felhasználásáról igazolást nem kérnek. Kell-e ilyen esetben a kft.-nek vagy a dolgozónak adót, járulékot fizetnie?
1228. cikk / 1436 Bevétel az evánál
Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?
1229. cikk / 1436 Bérleti jog értékesítése
Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?
1230. cikk / 1436 Adómentes étkezési hozzájárulás
Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
