1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?

Kérdés: A kft. fő tevékenysége villanyszerelés, egyéb tevékenysége háziorvosi ellátás. A háziorvos a kft. alkalmazottja és tagja, de a tevékenységét munkaviszonyban látja el. Az OEP-pel szerződése van, a kft. magánrendelőt is üzemeltet. Az asszisztensnő alkalmazott, de kiküldetésként is kap juttatást. Ki után kötelezett a kft. szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
– a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
–a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
–továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?

Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?

Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?