Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...– a rendkívüli tételek egyik elemét kiemelve – mutatjuk be a már hatályos előírások mellett a változásokat.Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás elszámolása a tulajdonosnálA hatályos előírás alapjánA gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. A (6) bekezdés szerint az egyéb szervezetnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Személyes közreműködés díjazása szövetkezetnél

Kérdés: Az általános szövetkezetben több száz fő tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Milyen módon lehet a tagoknak személyes közreműködésükért juttatást adni? Sportutalvány adható adómentesen a közreműködésért?
Részlet a válaszából: […] ...kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és vállalt vagyoni hozzájárulásáról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] ...pedig az Szja-tv. 68., illetve az Szja-tv. 66. §-a szerint adózik (16 százalék személyi jövedelemadó, 14 százalék egészségügyi hozzájárulás).A kft. nem a más pénzét adja át, hanem a sajátját. Így egyértelmű, hogy nem a pótbefizetés juttatója, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük.A törvény szerint nem pénzbeli hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapított meg;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...igaz akkor is, ha a kedvezőbb adózás az osztalék utáni adózás lenne. [A munkabér után az ügyvédi irodánál is 27 százalék szociális hozzájárulási adót, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie a 10 százalék társasági adó helyett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Óvadék utáni kamat

Kérdés: Cégünk valamely kötelezettség biztosítására óvadékot kért partnerétől. A szerződés értelmében a kapott óvadékot elkülönített számlán kezeljük, az óvadék után járó kamattal időközönként elszámolunk azzal a feltétellel, hogy az óvadéki számla költségeit partnerünk viseli. Hogyan kell kezelni/könyvelni a partnernek járó "kamatot" és a számla "költségét"? A "kamatról" szükséges-e a partnertől valamilyen bizonylat? Az óvadék "kamata" bevételt képez-e, vagy kötelezettségként írhatom elő? Az óvadéki számla "költségét" ki kell számláznom, vagy csökkenthetem vele a fizetendő "kamatot"?
Részlet a válaszából: […] ...részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat,– jelzálogjog esetén megadni a zálogjogbejegyzéshez szükséges hozzájárulást stb.Fontos követelmény, hogy a zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Tiszteletpéldányok elszámolása

Kérdés: A társaság felhasználási szerződés keretében megvásárolja a szerzőtől a jogi védelem hatálya alá tartozó mű kizárólagos felhasználási jogát többszöri kiadásra példányszámtól függetlenül, területi korlátozás nélkül, 8 évre. A szerzőt a felhasználási jog átruházásának ellenértékeként egyszeri egy összegű szerzői díj illeti meg. A szerződésben külön pontban szabályozzák a tiszteletpéldányok kérdését. A szerző a megjelent mű első kiadásából 15 darab tiszteletpéldányt kap. A térítésmentesen átadott tiszteletpéldányok a szerzői díj részét képezik-e, vagy azok piaci értékét a szerzői díj összegéhez hozzá kell számítani, és ez után kell a személyi jövedelemadót és a járulékokat levonni és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, az adóalap 16 százaléka után személyi jövedelemadót, 27 százaléka után egészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek bevallania és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (villamosenergia-hálózati csatlakozási díj, gázhálózat-csatlakozási díj) megfizetése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:
1
53
54
55
144