1453 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk üzemi baleset miatt vagyoni és nem vagyoni kártérítést fizetett volt dolgozónk hozzátartozójának. A kártérítés összegét a felek egyezsége alapján állapították meg és fizették ki. Meg kell-e növelnünk a társasági adó alapját ezzel az összeggel?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?

Kérdés: A német anyacég és cseh leányvállalata dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, és a magyar társaság fizeti szállásköltségüket, ami jelenleg panzióban való elhelyezést jelent. A magyar társaság elszámolhatja-e ezen költségeket kiküldetési költségként? Ha igen, milyen bizonylatolás szükséges ehhez? Ha nem, akkor milyen adóvonzata van?

Kérdés: Társaságunk napilap-kiadással foglalkozik. Szerződést kötöttünk egy szállodával, a szerződésben vállaltuk, hogy őt reklámozzuk. A szálloda ezért nem fizetett nekünk, hanem vouchert ad, amit új előfizetőinknek adunk ajándékba. Hogyan kell könyvelni a vouchert, amikor azt a szálloda megküldi? Amikor az új előfizető felhasználja a vouchert, akkor a szálloda számlát küld a szolgáltatásról, amit mi összevezetünk a hirdetés számlával, így a vevő és a szállító rendeződik. A probléma az, hogy a voucher hónapokkal hamarabb itt van, mint ahogyan a partner igénybe veszi a szolgáltatást, akár éven túli is lehet az ügylet.

Kérdés: A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?

Kérdés: Két társaság elhatározta, hogy a május 31-i mérlegfordulónappal elkészített vagyonmérleg-tervezete lesz az alapja az összeolvadásnak. A jogszabályoknak megfelelően az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzésére független könyvvizsgálót választottak. 2010. 12. 31-i fordulónappal elkészült az egyik társaság éves egyszerűsített beszámolója, amit a társaság állandó könyvvizsgálója auditált. Kérdés, hogy a választott könyvvizsgálónak milyen kötelezettsége van a 2011. 05. 31-i vagyonmérleg-tervezettel kapcsolatban, természetesen az átalakulást végző könyvvizsgálóval való együttműködésen kívül?

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?