Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Műszaki vizsgáztatás díjának elszámolása

Kérdés: A gépjármű műszaki vizsgája két évig érvényes. A műszaki vizsgáztatás díját emiatt el kell-e határolni? Egy gép, termék műszaki megfelelőségi vizsgálatát, amennyiben az igazolás több évig érvényes, el kell-e időben határolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműen az, hogy nem lehet elhatárolni!A műszaki vizsga díja egyszeri szolgáltatásnak a díja, amelyet a felmerüléskor az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni.Az időbeli elhatárolás számviteli alapelv szerint az olyan gazdasági események...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített termékek, teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Szavatossági vagy kártérítési kötelezettségekre kapott átalány

Kérdés: Az rt. és a megszűnő kft. között megkötött szerződés alapján az rt. köteles a megszűnő kft.-t terhelő szavatossági és kártérítési igényeket rendezni a kft.-től átvett egyösszegű átalány fejében. Hogyan kell elszámolni a kapott átalányösszeget, illetve a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre fizetett összegeket, ha a kft. tevékenysége alapvetően építőipari jellegű volt?
Részlet a válaszából: […] A szavatossági, kártérítési kötelezettségekre kapott átalányösszeget az rt.-nek a kft. felé számláznia kell az áfa felszámításával (T 311 – K 91-92, 467). Tekintettel azonban arra, hogy az így számlázott szavatossági, kártérítési kötelezettséget a jövőben kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása

Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy az azonos jogokat megtestesítő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) nyilvántarthatók beszerzésenként külön-külön, illetve csoportosan is.Ha a részesedéseknél a csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell!Azzal, hogy a kft. az anyavállalattól kap 10 000 E Ft értékű üzletrészt, olyannak kell tekinteni, mintha a kft. a saját üzletrészét vásárolná vissza. A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdező cég – rendeltetésszerű használatbavétel nélkül – közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Kezdjük azzal, hogy az el nem fogadott teljesítményhez kapcsolódó közvetlen önköltséget az Szt. szerint befejezetlen termelésként, saját termelésű készletként készletre kellett volna venni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítése

Kérdés: A társaság megszerezte a jogot, hogy szállodájában az időben megosztott használati jogot értékesítse. A vevő az eladótól ellenérték fejében 30 éves időtartamra jogot szerez egy ingatlanrész – apartman – ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési használatára. A használati jog forgalomképes, továbbértékesíthető. Hogyan kell elszámolni az üdülő használati jogának értékesítését?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítésekor a vevő tulajdonjogot szerez. Ebből következően, a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaság a használati jog megszerzéséért fizetett összeget – mint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Részletvétel esetén felszámított kamat

Kérdés: Ha az adásvételi szerződés szerint az ellenértéket részletekben fizetik meg, és ezért kamatot számít fel az eladó, a kamatot mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvekből (elsősorban az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből) egyértelműen következik, hogy részletvétel esetén – amennyiben az ellenértéket több év alatt részletekben fizetik meg – az adott eszköz eladási árától külön kell választani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
20
21
22
64