Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arról árulkodik, hogy a kapcsolódó fogalmakatkülönbözőképpen értelmezik, esetenként ugyanazt a tőzsdei ügyletet más-másmódon gondolják elszámolni. Ezért a válasz elején néhány fogalmat tisztázzunk.A határidős ügylet esetén a felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A megkapott államháztartási támogatást a pénzmozgássalegyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), majd azthalasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9894 – K 4832).Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás esetén azÁfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Termelői csoport támogatásának elszámolása

Kérdés: A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?
Részlet a válaszából: […] A termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet8. §-a alapján a termelői csoportnak az elismeréséhez működési programot kellösszeállítania. Ennek keretében a működés főbb adatait a rendelet 3. számúmelléklete szerinti adatlapon kell megadni. Az elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy először a szerződésaláírásakor kifizetett jelentősebb összeget kell minősíteni. Minek kell,illetve lehet tekinteni? Bérleti díj nem lehet, mert a bérleti díj egy eszközmeghatározott idejű használatához kapcsolódik akkor is, ha azt előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy mindenki számáraegyértelmű legyen, az adott esetben nem bérletről, hanem nyílt végű pénzügyilízingről van szó.A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének13. pontja tartalmazza. A tartalom elsődlegessége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Támogatott eszköz értékesítése

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a társaság helyesen járt el.Továbbra is az a véleményünk, amennyiben a társaság feltételekkel kapja atámogatást (különösen akkor, ha a feltételeket 10 éven át kell teljesíteni!),akkor azt a támogatás folyósításakor a hosszú lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Képzőművészeti alkotás támogatásból

Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyektől, az önkormányzattól kapott támogatásokata társadalmi szervezetnél is az általános előírások szerint kell elszámolni,azaz a pénzmozgással egyidejűleg kell rendkívüli bevételként kimutatni (T 384,381 – K 9894) az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a fizetendő, fizetett kártérítés nemhatárolható el!A kft.-nek a jogerős bírósági határozattal megállapítottkártérítést 2004-ben könyvelnie kellett. [Megjegyzendő: valószínű, hogy akártérítést kiváltó ok nem 2004-ben következett be. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál az Szt. 33. §-a (2)–(3) bekezdésénekelőírásait kell figyelembe venni. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése arra ad választ, hogymilyen esetben lehet a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett,külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
52
53
54
…
65