Deviza értékesítése határidős árfolyamon

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján leszállítási határidős ügyletetkell feltételezni, mivel a várható 1 millió eurós bevételt eladják a 255Ft/euró árfolyamon. Ez esetben a 2005. évi beszámoló készítése során a cégneknincs teendője (lásd a 2129. kérdésre adott választ), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Termelésből kivont szántóföld bekerülési értéke

Kérdés: Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.
Részlet a válaszából: […] A részarány-tulajdonosként kapott szántóföldnek a bekerülési(beszerzési) értéke a 30 AK (aranykorona) értéknek a juttatás időpontjábanmeglévő piaci értéke. A részarány-tulajdonosként kapott szántóföldet ezen azértéken a juttatás időpontjában – mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadó társaságok könyvelése

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (1) bekezdése alapján beolvadás esetén abeolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdaságitársaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlanmarad. Ez igaz akkor is, ha két kft. olvad be az rt.-be.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes pénztárba történő befizetés elszámolása

Kérdés: Éves beszámolót készítő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett, akár több hónapra előre befizetett munkáltatói hozzájárulást mikor, melyik hónapra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetettösszeget, munkáltatói hozzájárulást a pénzügyi rendezéskor (a befizetéskor)kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni. Amennyiben a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre,egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészeket a visszavásárlási értékenkell a forgóeszközök között ilyen címen kimutatni. Mivel a visszavásárlásiérték 10 000 E Ft volt, a névérték pedig 5000 E Ft, feltételezhető, hogy atagnál az üzletrész bekerülési értéke is 5000 E Ft volt, a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Fejlesztésre átadott pénzeszközök tőketartalékba helyezése

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?
Részlet a válaszából: […] A képviselő-testület határozata alapján az önkormányzatáltal a kft.-nek átadott pénzeszközt az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontjaalapján, mint fejlesztési célra -visszafizetendő kötelezettség nélkül – kapott,pénzügyileg rendezett támogatást a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciavállalási díj elszámolása

Kérdés: A kft. 2004-ben beruházási hitelt vett fel. Ehhez kapcsolódóan a kezességet vállaló bank 1300 E Ft garanciavállalási díjat számlázott ki, a számlában feltüntette az elszámolási időszakot 2004. 04. 29.-2010. 12. 31., a kölcsön futamidejével azonosan. A kft. a garanciavállalási díjat az elszámolási időszak alatt kívánja költségként leírni, azaz a díjat időbelileg elhatárolja. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a garanciavállalási díjszámlázott összege módosulhat-e az elszámolási időszak alatt, vagy a kezességetvállaló bank "rendelkezésre állásának" a díja. Ez utóbbi esetben a megfizetettöszszeget véglegesen fizetendő összegnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Éves prémium, jutalom elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshozkiadott Útmutató szerint: a prémium az előre meghatározott feladatokteljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. Ebbőlviszont az következik, hogy az előre meghatározott feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:    

Kamattámogatás elszámolása

Kérdés: A kamattámogatás elszámolásával kapcsolatosan a Számviteli Levelek 21. számában a 417. kérdésre adott választól eltérő elszámolási módot tartalmazó állásfoglalást olvastam az egyik szakmai folyóiratban. Lehetséges, hogy változott az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági kamattámogatásokról szóló jogszabályielőírások egyértelműen az egyéb bevételek között rendelik elszámolni a kapottkamattámogatás összegét. Alapvetően ezen jogszabályi előírásra alapozva jutott– a hivatkozott állásfoglalás a beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címke:

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Korengedményes nyugdíjazás esetén az öregségi nyugdíjkorhatáreléréséig terjedő időszakra megállapított, a munkáltató által átvállaltösszeget a kft. a 181/1996. Korm. rendelet alapján fizeti. E rendelet szerint akifizetett összeget a költségek terhére kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:
1
52
53
54
64