Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: egyértelműen válaszolni csak akkor lehetne, ha a kérdésben leírtakat pontosan fogalmazzák meg. Az ingatlan (ez lehet földterület is, épület is, egyéb építmény is!) bérbevételére bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződéssel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Reklámszolgáltatás ellenében utalvány átadása

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerinti birtokba vehető dolog fogalma valóban nem foglalja magában a pénzhelyettesítő eszközt, így annak átengedése termékértékesítés címén nem valósít meg áfa hatálya alá tartozó ügyletet. Fontos, hogy nem minősül szolgáltatás nyújtásának sem, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek megállapodása alapján a szolgáltatás (termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás) a negyedéves bevallás elkészítését is magában foglalja. Polgári jogi szempontból tehát a "B" cég negyedéves szolgáltatása mindaddig nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Közösen foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak – véleményünk szerint – részben helyes megoldást tartalmaznak.Az Mt. előírásából az következik, hogy a munkaszerződésben – többek között – azt is rögzíteni kell, hogy a két munkáltató közül melyik munkáltató fogja a munkabért fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címke:

Skontó, visszatartás, levonás bizonylatolása

Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nemcsak az áfabevallást kell pontosan és precízen elkészíteni, de a hosszúra nyúlt kérdés szerinti probléma megfogalmazásánál sem árt a pontosság. A kérdés többszöri olvasása során a válaszadó nem tudta eldönteni azt, hogy a kérdező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt személygépkocsi és különféle eszközei (áfa)

Kérdés: Egy kft. személygépkocsit lízingelt nyílt végű szerződéssel. A gépkocsi használata kizárólag üzleti célt szolgál, emiatt a lízingdíj tőkerészére jutó áfát teljes egészében levonja. Az üzleti használat igazolására útnyilvántartást vezet. A lízingbe adó közlése szerinti értéken a gépkocsit állományba vette, és értékcsökkenési leírást számol el. A gépkocsihoz beszerzett egy tetőbokszot, melyet ráaktivál mint tárgyi eszközt. Továbbá felmerülnek különböző kiadások, mint pl. gumicsere, javítási díjak stb. Ezeknek a költségeknek levonhatja-e a kft. az áfáját, és milyen mértékben – annak ellenére, hogy a jármű nincs a cég tulajdonában?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi bérbevétele (nyílt végű lízingje) nem szerepel az áfalevonást korlátozó rendelkezések között, vagyis a lízingdíjat (a tőkerészt) terhelő adó az általános szabályok szerint valóban levonható. Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Személygépkocsi-bérlet áfája

Kérdés: Társaságunk személygépkocsit bérel tartós bérleti konstrukcióban. A szerződés szerint a havi díj: bérleti díj, karbantartási díj, gumikopási díj, kötelező felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, cégautóadó. Ezekhez tételesen felsorolt havi díj kapcsolódik. A havi számlákon azonban egyösszegű bérleti díj szerepel, ami ezen részdíjak összessége. Hogyan kezelendő ez számvitelileg és az áfalevonás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A válasznál elsődlegesen a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből kell kiindulni, azaz nem az elnevezés, tehát a forma, hanem a tartalom a meghatározó. Ez magára a kérdés szerinti konstrukcióra is vonatkozik. Ugyanis a Ptk. szerint nincs tartós bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Élelmiszer-szállítás alvállalkozója

Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre egyszerű a válasz. A számviteli törvény az alvállalkozói teljesítményre nem tartalmaz értelmező rendelkezést, ezért azt, mint minden más szolgáltatást, az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell könyvelni. De valójában alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
31
32
33
95