Nem könyvelt számlák

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy lehetnek.Elöljáróban annyit, hogy nem a könyvelőnek kell eldöntenieazt, hogy a kft. a nevére számlázott szolgáltatást igénybe vette-e, aszámlázott terméket beszerezte-e. A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezetőáltal elismert, igazolt igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Telefonszolgáltatás mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt.3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. Ezen értelmezés alapján atelefon-, fax-, internetszolgáltatást akkor lehet közvetített szolgáltatáskénttovábbszámlázni, ha a tényleges szolgáltató számlájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Bérmunka készletre vétele

Kérdés: Társaságunk bérmunkát fog végezni EU-n belüli megrendelésre. Csak a megmunkálás a mi feladatunk, az anyagok a megrendelő tulajdonában maradnak. A terméket átadjuk egy hazánkban működő multinacionális cégnek összeszerelésre. Hogyan építsük fel az elszámolás rendszerét? Év végén várhatóan félig megmunkált termékek is lesznek. Megfelelő-e az 581-582. számlák alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A társaság bérmunkát végez a megrendelő anyagán. Ezzelkapcsolatosan költségei merülnek fel (a bérmunka közvetlen költségei). Amegmunkált anyag a megmunkálást követően nem kerül vissza a megrendelőhöz,hiszen azt átadják összeszerelésre. A már elvégzett bérmunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Előre kifizetett szaktanfolyam költségei

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során elsődlegesen abból kellkiindulni, hogy a kérdező társaság milyen tartalmú megállapodást, szerződéstkötött a tanfolyamszervezővel. Ebben szabályozták-e azt, hogyan alakul aszaktanfolyam díja, ha bármilyen vagy konkrétan meghatározott okok miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem a szabályozás hibája, hogya fuvarköltség nincs benne a készlet értékében. Erről csak a kérdező társaságtehet. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (az adottesetben az áru) bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Oktató szállásköltsége

Kérdés: Társaságunk szerződést kötött külső céggel oktatás megtartására. Az oktató szállásköltségét, a szállodából a cégünkhöz történő utazását is mi fizetjük, a cég nevére szóló számla alapján. Ebben az esetben a szállodaszámlát és a taxiszolgáltatást is oktatási költségre kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem.Az oktatás megtartása érdekében igénybe vettszolgáltatásokról van szó, amelyeknek a cég nevére szóló számlák alapjánelszámolt értékeit az 5. számlaosztályban igénybe vett szolgáltatások költségeiközött kell elszámolni. Ha az oktatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 215. §-a (1) bekezdése b) pontjának előírásaegyértelmű: beszerzési ár alatt kizárólag az az ellenérték értendő, amelyet aviszonteladó a különbözet szerinti adózás tárgyának minősülő, annak alapjáulszolgáló termék (jelen esetben gépjármű) beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy a bérbeadó és abérbevevő hány szerződést kötött, és azok milyen tartalommal készültek.Ha a bérleti szerződésben rögzítettek szerint a bérletidíjon túlmenően a bérbeadó áthárítja a bérleménnyel kapcsolatos közüzemiköltségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését azSzt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja tartalmazza. A folyamatosan gyártásalatt lévő termékekre vonatkozó kutatás számlázott költségei nem tekinthetőksem az alap-, illetve alkalmazott kutatás, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Sportegyesületi tagdíj

Kérdés: A kft. a sportegyesület részére pártolótagi tagdíjat fizetett. A kft. ingyenesen használhatja a sportegyesület helyiségeit. A sportegyesület a tagdíjról áfamentes számlát ad. Hogyan számolható el a kft. könyveiben, illetve milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A pártolótagi tagdíj "ellenében" valójában a kft. tagjai,alkalmazottai ingyenesen használják a sportegyesület helyiségeit. Amennyiben eza használat összhangban van a kft. által fizetett pártolótagi tagdíjjal, addiga számlázott tagdíjat az igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
1
57
58
59
91