Számlázás beolvadás után

Kérdés: Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?
Részlet a válaszából: […] ...szervezett társaság esetében – jellemzően elsődlegesen nem számla alapján veszik készletre, számolják el költségként, hanem a belső illetékes (raktár, üzemvezető stb.) feladása alapján. A szállítói számla így valójában kontrollt jelent, csak a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Praxisjog elidegenítésének adózása

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2018. 01. 01-től változott a praxisjog eladására vonatkozó adózási előírás. A praxisjog társaság részére is eladható?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik.Ha az átruházás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Tagi kölcsön öröklése

Kérdés: A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé teszi, akkor a visszafizetés a legegyszerűbb megoldás a tagi kölcsön megszüntetésére. Az elhunyt két gyermekének sem adót, sem illetéket nem kell fizetniük, mert a tagi kölcsön az örökölt vagyon része.Megoldás lehet a megszüntetésre az is, ha a kft.-nek van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...alapján készített számítás (hivatkozás) a juttatás összegszerűségére, a folyósítás módjára vonatkozóan, amelyet a társulat illetékes vezetője igazol. A (haszonbérleti) szerződésben, megállapodásban rögzített módon és időponttal történhet a kifizetés, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Kft.-üzletrész értékesítése

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez viszont az előző bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség kapcsolódik (természetesen magánszemélyenként 700-700 E Ft után).Illetékfizetési kötelezettség legfeljebb a tulajdonosváltás cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Vagyonszerzési illeték értékesítés után

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy ugyanúgy, mintha a vagyonszerzési illetéket az ingatlanvásárlással egyidejűleg fizették volna meg.A megvásárolt ingatlant csak akkor lehetett beruházásként könyvelni, ha az ingatlant a saját tevékenységet szolgáló eszközként vásárolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 11/A. §-a alapján 2018. január 1-jétől valóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó, azaz funkcióját vagy létesítésének célját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Tréningen lévő munkavállalók idegenforgalmi adója

Kérdés: Társaságunk a munkavállalói számára – a munkavégzésükhöz szükséges képzési, szakmai, stratégiai tartalmú – csapatépítő tréningen való kötelező részvételt rendel el. Ezek a programok egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, az ott lévő kereskedelmi szálláshelyen zajlanak, és 2-3 napos időtartamúak. A településen van telephelyünk, de a képzésen részt vevők értelemszerűen nem a telephely munkájában vesznek részt, szokásos munkavégzésük cégünk más telephelyén vagy a társaság székhelyén zajlik. Felmerült, hogy ezen esetben kell-e idegenforgalmi adót fizetni a társaságnak, vagy alkalmazható a helyiadó-törvény szerinti, munkavállalókra vonatkozó adómentesség?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében az idegenforgalmiadó-kötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Ezért elöljáróban rögzíteni szükséges, hogy az idegenforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban

Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme lesz. Ez esetben a magánszemélyt terhelő adót a kifizetőnek (a társaságnak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az illetékes önkormányzati adóhatósághoz, az Szja-tv. 73. §-ának (7) bekezdése szerint. (Természetesen ez esetben a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhely, telephely szerinti önkormányzat illetékességi területén keletkezik. Az iparűzési adó éves elszámolású adó, ezért az adókötelezettség valamely településen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
1
14
15
16
55