Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Véleményem szerint a 2734. "Kedvezményezett átalakulás" című válaszukban az alábbi mondat félreérthető: "Átalakulás esetén – ha a vagyont felértékelik – minden esetben keletkezik társaságiadó-kötelezettség, kérdés csak az, hogy ez kit terhel..." Szerintem ez a megjegyzés ellentétes a Tao-tv. 16. §-ának (9) bekezdésével, hiszen ez pontosan azt mondja, hogy bizonyos feltételek esetén a kiváló cég "nem köteles adózás előtti eredményét módosítani...". Véleményem szerint a 16. § (2) bekezdés d) pontjával szemben ezt akkor teheti meg, ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelte ugyan a kiváló új cég az eszközeit, de kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként "a jogelődtől átvett eszközöket... figyelembe véve, adóalapját... úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg...". Az én értelmezésem szerint: a kiváló, jogutód cég az átvett – de az átalakulás során felértékelt – eszközök után úgy számol el értékcsökkenési leírást, hogy a jogelődnél történt korábbi leírást "folytatja", az átvett eszközök könyv szerinti (nem átértékelt) értékét veszi figyelembe a társaságiadó-alapja megállapításakor. Nem ezért kedvezményezett az ilyen kötelezettséggel lebonyolított átalakulás?
Részlet a válaszából: […] Pontosan fogalmazta meg a kérdésben a választ, ami viszontazt jelenti, ami az eredeti 2734. kérdésre adott válaszban szerepel, hogyannyival nagyobb adóalap után fizet adót a kiválással alakult jogutód avállalása alapján – több év alatt –, mint amilyen összeg után nem adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Stancforma, szita, filmkészítés elszámolása

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A stancforma és a szita besorolásánál a számviteli törvényazon előírásából kell kiindulni, hogy azok tartósan, legalább egy éven túlszolgálják a működést, a tevékenységet, vagy ennél rövidebb ideig.Amennyiben a stancforma, a szita a tevékenységet, a működésttartósan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Raktár átalakítása költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7.pontja adja meg. Ezen értelmező rendelkezés szerint beruházás a meglévő tárgyieszköz rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása. A raktárként működőtelephelyen kereskedelmi tevékenység folytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Kialakítási költség megfizetése

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre adandó válaszhoz először agazdasági eseményt kell minősíteni. A gazdasági esemény a vendéglátóitevékenységhez szükséges stand bérbevételéhez kapcsolódik. A bérbeadásra kerülőhelyiség kialakítási költségeinek valamilyen fedezetét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nincs szükséghelyreigazításra, mert a hivatkozott, látszólag ellentmondásos válaszokban nemugyanarról van szó.A Számviteli Levelek 92. számában az 1896., a 108. számábana 2203. kérdés a személyautó, a cégautó káresemény utáni javítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Nem használt tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdhetjük azzal, hogy az Szt. 28. §-a (3)bekezdésének c) pontja szerint: a készletek között kell kimutatni azokat azeszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül – az eszközök használatának,rendeltetésének megváltozása miatt – átsoroltak, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

"Support" csomag elszámolása

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A "Support" csomag megvásárlásával – a kérdés szerint – atársaság megszerezte azt a jogot, hogy a szervizelő cég 3 évig köteles aszámítógépek javítását 4 órán belül megkezdeni. Így a "Support" csomagellenértékét az immateriális javak között vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Programkártya minősítése

Kérdés: Pénznyerő automata géphez ún. programkártya is tartozik, amely biztosítja a gép működését. A géppel együtt számlázott programkártyát a szellemi termékek vagy a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a programkártya a pénznyerő automata gépműködésének alapvető feltételét biztosítja, anélkül működésképtelen, akkor aprogramkártya értékét a pénznyerő automata gép bekerülési értékében és nemkülön tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban a számviteli, azÁfa-tv.-beli előírások összekeverését, félreértelmezését tapasztaltuk.A kérdés szerint az államháztartási támogatást olyan céllalkapta (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
18
19
20
26