265 talált cikk az immateriális javak kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?

Kérdés: Pénznyerő automata géphez ún. programkártya is tartozik, amely biztosítja a gép működését. A géppel együtt számlázott programkártyát a szellemi termékek vagy a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni?

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?

Kérdés: Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot – a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával – egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?

Kérdés: A kft. főtevékenysége az 5010 TEÁOR-szám szerinti gépjármű-értékesítés, ezen túl a tevékenységi körébe tartozóan személygépkocsi-kölcsönzéssel és gépjárművek szervizelésével, javításával, karbantartásával is foglalkozik. Helyesen értelmezte-e a kft. az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdését, ha a bérbe adott személygépkocsik fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások áfáját levonta, a saját maga által végzett javítás esetén pedig áfát nem fizetett?