Találati lista:
1. cikk / 1330 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
2. cikk / 1330 Magánszemély üzletrészvételének adózása
Kérdés: Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?
3. cikk / 1330 Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
4. cikk / 1330 Villamoshálózat csatlakozási díjának amortizációja
Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)
5. cikk / 1330 Ingatlan vagyonkezelésbe adása intézménynek
Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?
6. cikk / 1330 Kezelt vagyon bejelentési kötelezettsége
Kérdés: A kezelt vagyonnak része lett egy ingatlan is. Hasznosítás (bérbeadás) nem történik, az ingatlan befektetési célokat szolgál. Mivel a kezelt vagyon taoalany, szükséges-e figyelemmel lenni az ingatlannal rendelkező társaság szabályaira, bejelentési kötelezettségeire? Továbbá, jól értjük-e, hogy a fogalom kivaalany társaságok esetén nem értelmezhető?
7. cikk / 1330 2025-ben bekövetkezett kár könyvelése
Kérdés: Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?
8. cikk / 1330 Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása
Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
9. cikk / 1330 Kihelyezett irodakonténer keletkeztet-e telephelyet?
Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?
10. cikk / 1330 Jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése a vevőnél, az adósnál
Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
