Telek átsorolása a készletek közé

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(telek) használata, rendeltetése tartósan megváltozik. (Ez valójában természeti katasztrófa esetén fordul elő!)Ha a társaság jellemzően ingatlanok (telkek) vételével és értékesítésével foglalkozik, akkor a beszerzett (vásárolt) teleknek árukénti kimutatása indokolt lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolási szolgáltatás minősítése a tagállamokban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a parkolási szolgáltatás adójogi megítélésére vonatkozó előírásai azonosíthatók lennének, általánosságban elmondható, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyével kapcsolatos rendelkezéseket közösségi szinten a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bontási terv készítésekor az eszköz kivezetése

Kérdés: A társaság 2026. 02. hónappal beszerzett egy ingatlant, felépítménnyel. A felépítmény kapcsán a tárgyi eszközkénti hasznosítás volt a cél, ezért ezen nappal aktiválásra került az ingatlan (külön az épület és a telek is). Majd 2026. 09. hónapban úgy dönt, hogy bontási terv készítésére kér fel egy vállalkozót, fontolóra véve a lehetséges bontást. A 2026. 02. havi aktiváláskor még a tárgyi eszközkénti aktiválás miatt a fejlesztési tartalék egy határozat alapján feloldásra került. Helyesen járt el a cég? Ha végül ténylegesen bontás lesz, az valószínűleg csak 2027-ben valósulhat meg leghamarabb.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt pontosítani kell, a kérdést a számviteli előírásokhoz kell igazítani. Így a társaság nem egy ingatlant szerzett be, hanem kettőt, mivel a telek is, az épület (a felépítmény) is az ingatlanok eszközcsoportjába tartozik. A kérdező arról nem ír, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Eladásra szánt ingatlanok építéséhez felvett kölcsön kamata

Kérdés: A vállalkozás eladásra szánt lakóingatlant épít generálkivitelezővel. Az eladás megkezdéséig az ingatlan felépítésének költségét és a vásárolt építési telek értékét a készletek között mutatja ki a mérlegben. Mind az építési telek megvásárlásához, mind pedig az építkezés finanszírozásához az anyavállalattól tagi kölcsönre szorul. Ennek kamatterhe része lehet-e a készletre vett építési telek, illetve a befejezetlen termelésként kimutatott építési költségek értékének? Ha igen, akkor meddig vehető figyelembe a kamat a készlet értékében? A lakóingatlan elkészültéig vagy értékesítéséig (az ingatlan átruházásáig)? Az építkezés és a telek vásárlása 2006 márciusában történt, a lakóingatlan befejezése 2027 őszén várható.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt néhány pontosító megjegyzés!Nagyon sokszor leírtuk, hogy a számviteli előírások szerint nem létezik ingatlan mint eszköz. Az ingatlan a törvény szerint az eszközök csoportját jelöli, amely csoportba a kérdés szerinti eszközök közül beletartozik –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Ingatlanbeszerzés áfája a vállalkozásból történő kivonás után

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...törvényi fikció alapján termékértékesítésként adóztatandó tényállást eredményez az adóalany megszűnése, ha a megszűnéskor olyan ingatlanja van, amelyre korábban egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Megjegyzendő, hogy ezen fikciós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Képzett fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék a lekötése adóévét követő négy adóéven belül – ha beruházást nem valósít meg az adózó – azzal a feltétellel oldható fel, ha a feloldott rész után az adózó a Tao-tv. lekötés adóévében hatályos 19....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.

Kft.-tulajdonú ingatlan bérbeadása egyéni vállalkozónak

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdések sorrendjében:1. Egy kft. saját tulajdonában álló ingatlan lehet egy egyéni vállalkozás székhelye, ha a kft. erre használati jogcímet biztosít. A kft., akár csak egy 5 négyzetméteres helyiséget is, bérbe adhat az egyéni vállalkozónak ingyenes használattal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Szendvicspanelek minősítése

Kérdés: Cégünk gyárépületén belül műszakvezetői iroda, illetve tárolóhelyiség kialakítása céljából szendvicspaneleket vásárolt. A szendvicspanelek az épületen belül kerültek elhelyezésre, de külön betonalap nem készült. A panelek bármikor szétszerelhetők, és másik területre áthelyezhetők, azok nem képezik az ingatlan elválaszthatatlan részét. A szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. A kialakított műszakvezetői irodába elektromos áram is bevezetésre került. Tájékoztatást kérünk, hogy a fenti körülmények alapján megfelelő-e a szendvicspanelek tárgyi eszközként, azon belül pedig egyéb gépek, berendezések kategóriába történő besorolása, valamint azok 14,5% leírási kulccsal történő értékcsökkenési leírásának elszámolása. Kérdés az is, kezelhetők-e a panelek tárgyi eszközként akkor is, ha azok nem azonnal kerülnek összeszerelésre, hanem csak később. Amennyiben a fenti besorolás és leírási kulcs nem megfelelő, kérjük tájékoztatásukat, hogy a szendvicspaneleket mely tárgyi eszköz kategóriába szükséges besorolni, illetve milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazása indokolt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy nem megfelelő, illetve nem kezelhető!A kérdésben leírtak nem pontosak.Zavaró az, hogy a szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. (Feltételezzük, hogy a műszakvezetői iroda, illetve a tárolóhelyiség ajtókat és ablakokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Elektromos autótöltő otthoni kialakítása

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az elektromos autók esetében is az elektromos energia fogyasztását lehet a magánszemély részére – ugyanúgy, mint más üzemelésű autóknál – megtéríteni. Ehhez az szükséges, hogy a fogyasztóhely üzemeltetője számlázza a fogyasztott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Maradványértéken megvásárolt személyautó értékesítése – áfa

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ai a tárgyi eszközök vonatkozásában ír elő speciális, korrekciós szabályokat. A 259. § 21. pontja alapján tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
139