Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.

Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bekerülési értékének minősül. Ez igazakkor is, ha az építkezéssel határos utak megépítéséről van szó. Ez nem minősül idegen ingatlanon végzett beruházásnak.Az előbbiek szerint a megépített építményt (utakat) a rendeltetésszerű használatbavételt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hanem selejtezés és beruházás.ÉpítményfelújításÉpítmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás (épület, egyéb építmény), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összege megváltoztatásának kritériumaival a Számviteli Levelek 24. számában, a 475. kérdésre adott válaszban már részletesen foglalkoztunk. Az ott leírtak természetesen az épületek terv szerinti értékcsökkenése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel az értékesítés 1999-ben megtörtént, az értékesítést a számviteli nyilvántartásokon keresztül kellett volna vezetni, és ennek megfelelően szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az épület nem tartozik azon eszközök közé, amelyek után nem szabad értékcsökkenést elszámolni [Szt. 52. §-ának (6) bekezdése]. Ebből következően a Tao-tv. alapján az adóalap megállapítása során a Tao-tv. 1. vagy 2. számú melléklete szerint megállapított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 3.

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az Áfa-tv. vonatkozó előírása szerint: ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított ... 120 hónapon belül ... az ingatlant ... értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja a lakóingatlanra saját fogalommeghatározást ad. E szerint az áfafizetés szempontjából kifejezetten nem a lakóingatlan része a garázs és az üzlethelyiség még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a nyújtó, mind a megrendelő belföldi, az ügylet belföldi teljesítési hellyel bír. (Az ettől eltérő teljesítési helyek [közlekedés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, termék összeszerelése, javítása, egyes rendezvényekhez tapadó szolgáltatások,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
133
134
135
…
139