1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Ha egy adózó az 1991 előtt vásárolt családi házát lebontja, és ikerházakat épít a telekre, majd az egész ingatlant értékesíti, akkor mi képezi az eladó jövedelemadójának az alapját, kell-e egyáltalán fizetnie?

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)

Kérdés: Kft. nyugdíjas ügyvezetője után kell-e eho-t fizetni, ha nem vesz fel jövedelmet?

Kérdés: Ha az unoka nagymamájának ajándékozná azt a lakást, amit a nagymama vásárolt az ő nevére a haszonélvezet fenntartása mellett, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne? (Az unoka – ezen tulajdona miatt – nem tud kedvezményes lakáshoz jutni!)

Kérdés: Szlovák társaság végez részünkre Magyarországon ingatlanügynöki tevékenységet és vevőfelkutatást. A szlovák cég által kiállított számla tartalmazhat-e áfát? Ha igen, azt ki kell-e fizetni? Levonható-e a Magyarországon befizetendő adóból?

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?

Kérdés: A termelőszövetkezet 2005-ben az áramszolgáltatótól taposási kár címén 2 hektár árpa, 3 hektár búza és 15 hektár szántóterület után 1300 E Ft kártérítést kapott. Számlát nem kellett kiállítani. Az Szt. előírásainak megfelelően a kapott összeget egyéb bevételként számolták el, a Számviteli Levelek 171. kérdésre adott válaszának megfelelően. Az APEH-ellenőrzés kártalanításnak tekintette a villamos energiáról szóló törvény 69. §-a alapján, ezért áfakötelesnek minősítette, és mint ilyent számlázni kellett volna. Ebben az esetben a taposási kár kártalanítása történt? Pótlólag számlázni kell-e? Vagy az adóhatóság jogerős határozata szerint kell könyvelni, mint szolgáltatást?