Használati díj utáni szja

Kérdés: Jogerős bírósági ítélet alapján magánszemély részére a Ptk. 140. § (1) és a 157. § (1) bekezdése alapján használati díjat állapítottak meg ingatlan vonatkozásában. A megfizetett használati díj szja-köteles-e, ha igen, hány százalékkal adózik?
Részlet a válaszából: […] A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII.törvény szerint a lakást jogcím nélkül használó nem lakbért, hanem használatidíjat köteles fizetni. A használati díj tartalmában nem azonos a bérleti díjjal. Amegfizetett használati díj az Szja-tv. rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény csak korábban még használatbanem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemicélú ingatlan (ide nem érve az üzemkörön kívüli ingatlant), valamint a korábbanüzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú gépek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Ingatlanvásárlás részletre

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt tisztázni kell, hogy lakóingatlant vásároltakvagy bérbe vettek, a kettő ugyanis egymást kizárja. Nyilvánvalóan más azelszámolás akkor, ha ingatlant vásároltak és a vételárat részletekben fizetikmeg, és az utolsó részlet megfizetéséig a tulajdonjog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyv szerinti értékmegfelel az Szt. előírásainak. Így nem a végelszámoló döntésétől függ az, hogyaz üzleti év végével az ingatlannál elszámolnak-e értékvesztést vagy sem(pontosabban: a készletek közé történő átvezetéskor elszámolnak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodásahiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egészingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kellmegállapítani." A Ptk. a tulajdoni hányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy azSzt. előírásai szerint a tárgyi eszközök egy csoportját tekintjük ingatlannak,és az ingatlan konkrét eszközként a számviteli elszámolásokban nemértelmezhető. Így a kérdésben szereplő "ingatlan"-t is nevén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Áfaarányosításnál éven belüli göngyölítés

Kérdés: Vállalkozásunk 2005. 04. 01. napjától "tárgyi adómentes" ingatlan-bérbeadással is foglalkozik az egyéb, adólevonásra is jogosító tevékenysége mellett. Mivel az I. negyedévben csak adóköteles tevékenységünk volt, a III. negyedévi göngyölítéses levonási hányad megállapításához csak a II-III. vagy az I-III. negyedévi bevételi adatokat kell halmozottan számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Áfa-tv. 3. számú melléklete I.részének 3. pontja tartalmazza. E szerint az adóalany – választása szerint – azarányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét– a tárgyév során göngyölítve, a göngyölített adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítása bérbe vett ingatlanon is elvégezhető a saját vállalkozásban végzett beruházásszabályainak megfelelően. Ezen felújítás tényleges költségeit (ideértve afelhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 1998-ban hatályos előírásai alapján a tőketartaléknövekedéseként az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskortőketartalékként véglegesen átadott pénzeszközök értékét lehetett kimutatni apénzmozgással egyidejűleg. A leírtakból következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Vásárolt lakás értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó lakást vásárolt 2000-ben iroda céljára. 2001-ben raktárt épített hozzá. Szeretné értékesíteni, illetve saját részére kivonni a vállalkozásból. Az ingatlant adószámmal vásárolta, természetesen az ő nevén van nyilvántartva. 2000-ben a nettó értékkel csökkentette az osztalékadót. Véleményem szerint a lakás piaci értéke szja-köteles és tárgyi adómentes, a raktár áfa- és szja-köteles. Kérem, szíveskedjen erről megírni az Önök véleményét! Écs évente elszámolásra került.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a lakást kizárólag üzleti célbólhasználta, ezért az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem vállalkozóibevétel, és az arra irányadó szabályok szerint adózik a személyijövedelemadóban.A lakóingatlan értékesítése az Áfa-tv. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
1
103
104
105
131