1342 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Tartási szerződés fejében az Eltartók (magánszemélyek) egy állattartó telepre tulajdonjogot szereznek 10 M Ft értékben. Tulajdonszerzéskor az Eltartók egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás címén illetékmentességet élveztek. Az Eltartók ezt a telepet – megfelelő árajánlat alapján – 20 M Ft-ért el kívánják adni. Ebben az esetben mennyi az szja alapja, 20-10 M Ft vagy a 20 M Ft 25%-a?

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?

Kérdés: Ügyfelünk saját ingatlannal rendelkezik. Az épület homlokzatáról kőlap burkolat zuhant le. A szakértő megállapította, hogy az épület burkolatának egyes elemei veszélyesek. A homlokzatfelújítási munka keretében a burkolat hátszerkezetét kicserélik, a meglévő hőszigetelés helyett új, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés lesz. Az épület homlokzatának egy részére – az egységes kép miatt – új kőburkolat kerül, az eredetivel megegyező vastagságban. A fenti tevékenység felújításnak minősül, és az épületre aktiválandó? Milyen megítélés alá esne a tevékenység, ha a munka egy része a homlokzatfelújítás részeként az eredetivel teljesen megegyező tulajdonságokkal bír? Ez esetben is lehetne felújításként kezelni? Ha az egyik felújításnak, a másik karbantartásnak minősül, a költségeket külön kell választani?

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?

Kérdés: A Számviteli Levelek 325. számában a 6656. kérdésre adott válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy OKJ-s képzés esetén tanulói jogviszony alakul ki, így a levél szerinti képzés iskolarendszerűnek számít. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenység ... a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés. Helyesen járunk el, ha az OKJ-s képzéseket, mint iskolarendszeren kívüli képzést, adómentesnek tekintjük?

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?