Találati lista:
251 Közüzemi díjak továbbhárítása
Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
252 Iparűzési adó – lakásépítés költségei
Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?
253 Költségek összevont számlázása
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
254 Szakmai rendezvény partnerirodáknak
Kérdés: Az ügyvédi iroda a nemzetközi partnerirodáknak szakmai rendezvényeket szervez Magyarországon. A felmerült költségeket (szállás, étkezés, terembérlet, dekoráció stb.) a résztvevők létszámával arányosan közvetített szolgáltatásként számlázza a partnerirodáknak. A költségek továbbhárításáról írásban foglalt megállapodás rendelkezik. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e a számlán áfát felszámítani?
255 Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás
Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
256 Bérleményhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások
Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?
257 Magáncélú telefonhasználat – helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
258 Saját termelésű készletek állományváltozása – iparűzési adó
Kérdés: Hogyan befolyásolja a saját termelésű készletek állományváltozása az iparűzési adót? A kft. lakásokat épített 2004-ben. A még el nem adott lakásokat készletre vette. A kapcsolódó alvállalkozói teljesítés az iparűzésiadó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként nem jelent meg. 2006-ban eladott a kft. egy lakást. Ennek a lakásnak a költségei a 2006. évi eredménykimutatásban a saját termelésű készletek állományváltozása soron negatív előjellel fog szerepelni. Megjelenhet ez az iparűzésiadó-bevallásban? Mikor kell szerepeltetni az el nem adott lakások alvállalkozói teljesítményeit az iparűzési adó bevallásában?
259 Ingatlanok átsorolása végelszámolás alatt
Kérdés: A társaság végelszámolása alatt át kell-e sorolni az ingatlant (üzemépület + ügyviteli helyiségek) akkor, ha a társaság vállalkozási tevékenységet már nem folytat? A végelszámolást azért nem lehet befejezni, mert a végelszámoló az adott ingatlant még nem tudta eladni. A kérdésre a válasz az iparűzési adó szempontjából fontos.
260 Gáz-, áram-, vízdíj elszámolása
Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, hogy a következő esetek a számviteli elszámolásban anyagköltségnek vagy szolgáltatásnak minősülnek: gázdíj, vízdíj. Az áramdíjszámlán "közvetített szolgáltatást tartalmaz", a vízdíjszámlán pedig "folyamatos szolgáltatás" szöveg szerepel. Az iparűzési adó szempontjából fontos a kérdésre a válasz.
