A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Üzleti jelentés készítése

Kérdés: A kft. beszámolóját a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. Az üzleti jelentést pedig az egyik tulajdonos. Az Szt. előírásai mellett vállalkozhat-e az üzleti jelentés elkészítésére ez a tulajdonos, ha nincs mérlegképes könyvelői végzettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között külön nincs kiemelve az üzleti jelentés.Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az éves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Fióktelep bizonylatainak forintosítása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem fogadható el.Az Szt. 2001-től hatályos előírásai szerint (60. §) a devizaeszközöket, illetve a devizakötelezettségeket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó által választott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ennek az állandó berendezésnek tudható be.A szabad foglalkozás kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési, oktatási vagy sporttevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. szeptember 5.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint 2001-től céltartalékot lehet képezni az időszakonként (4-5, esetleg 10-15 évenként) ismétlődő, jövőbeni költségekre (elsősorban a fenntartási költségekre, átszervezési költségekre, időszakonként jelentkező környezetvédelmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 1.

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módja és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett típusa között nincs feltétlenül összefüggés, hiszen például lakás hasznosítható irodaként. Az ingatlan értékesítésénél az áfamérték megállapításához a Földhivatalnál bejegyzett adatokból kell kiindulni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelőiroda felelőssége

Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződésben kell rögzíteni. A szerződésnek a Ptk.-ban előírtakon túlmenően tartalmaznia kell egyrészt azt, hogy mi a könyvelőiroda feladata, a megbízás körébe tartozó feladatokat milyen határidőre kell elkészítenie, a feladat teljesítése miben nyilvánul meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címke:

Iroda kialakítása üzemelő épületben

Kérdés: Vállalkozásunk vásárolt egy szerkezetkész helyiséget iroda létesítése céljából, valamint egy raktárhelyiséget egy már üzemelő üzlet- és irodaházban. Az iroda és a raktár vételének és kialakításának a költségeit a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adózás előtti eredménycsökkentésként figyelembe veheti-e a vállalkozás? Kell-e a helyiségekre külön használatbavételi engedélyt kérni a hatóságoktól, és ha igen, akkor melyiktől?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a vállalkozás már üzemelő üzlet- és irodaházban vásárolta az ingatlant, úgy az már nem minősül korábban még használatba nem vett eszköznek, így a kedvezmény nem érvényesíthető az egyéb feltételek teljesülése esetén sem.Az épített környezet alakításáról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egy részét személyes céljaira használja, azt az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ezért köteles az irodaépület forgalmi értéke után [Áfa-tv. 25. §-ának (1) bekezdése] az áfát megfizetni. Az adó a kivonáskor, tehát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
41
42
43
…
46