Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási szerződést a munkáltató és a munkavállalómódosíthatják úgy, hogy a munkáltató, azaz a szerződő fél helyébe amagánszemély lép, és ő vagy az általa megjelölt személy válik kedvezményezetté,vagyis a szolgáltatás jogosultjává. A munkavállaló dönthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Mezőgazdasági őstermelő tagdíja

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőt 2007-től járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor a bevétel 20 százaléka után kell megfizetni a járulékokat. A bevallását negyedévente kell megtenni (07085). Előfordul, hogy az őstermelő magán-nyugdíjpénztári tag. A bevallásban ezt nem tudja bevallani, mert a 13-15. sorok nem adnak erre lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető,magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mezőgazdasági őstermelők a jelenlegiszabályok szerint nem fizetnek tagdíjat. A bevallásban ezt emiatt nem tudjaszerepeltetni.A 2008. évre vonatkozó módosítás alapján (amelyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...viseli. Így abiztosítottnak (a munkavállalónak) a minimum- és a tényleges járulékalapközötti különbözet összege után nincs közvetlen járulékfizetési kötelezettsége,így a foglalkoztatónál (a munkaadónál) sem lehet átvállalt járulékfizetésikötelezettségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rövid megjegyzés a visszavásárolt üzletrészértékének megállapításához. A Gt. általános előírásából az következik, hogy avisszavásárolt üzletrész értékeként a visszavásárolt üzletrészre jutó sajáttőkét indokolt számításba venni. Az ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély által értékpapírformájában megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségénekjogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint azemlített személyek és más személy) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Külföldi állampolgár különadója

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
Részlet a válaszából: […] ...kell 4százalék különadót megfizetnie az szja-n felül, ha a személyijövedelemadó-bevallásábanszereplő, összevont adóalap szerint a járulékfizetés felső határát meghaladjaaz összevont adózás alá tartozó jövedelme, és e jövedelmet meghaladó rész utánkell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hogya megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy sem. Az írásbelitájékoztatás elmaradása, elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség azépíttetőt terheli. Az építtető által biztosított anyagok, saját előállításútermékek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ellenérték fejében átvállalt kötelezettség

Kérdés: A társaság haszonbérelt földterületet. A bérbeadó kötelezte, hogy a haszonbérleti időszak végén környezetvédelmi helyreállítást végezzen. A társaságtól egy magánszemély átvette a haszonbérlést, és a régi haszonbérlőtől átvállalta a kötelezettséget, amelyért pénzt kapott. Ez adóköteles?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 28. §-a(7) bekezdése szerint a magánszemély egyéb jövedelme, amelyet ennek megfelelőenterhel személyijövedelemadó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...bevételt nem szerez.Annál az egyéni vállalkozónál, aki egyben társasvállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetésikötelezettséget ugyan a tényleges tagi jövedelem után kell megállapítani, atételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
13
14
15
21