48 cikk rendezése:
11. cikk / 48 Káresemény elszámolása
Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
12. cikk / 48 Garanciális javítás ellenértékének megtérítése
Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
13. cikk / 48 Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása
Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
14. cikk / 48 Üzletkötők részére járművek biztosítása
Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
15. cikk / 48 Jótállás vevői önrésze
Kérdés: Új gép vásárlásánál a gép árában szerepel egy 4+1 éves kiterjesztett garancia is. A jótállásban a vevői önrész meghibásodásonként 125 000 Ft+áfa. Meghiúsulási limit 3 750 000 Ft+áfa anyagköltség. Teljes anyagköltségre vonatkozó kárlimit évente 5 000 000 Ft+áfa. A vásárolt gép a 2. évben meghibásodott. A forgalmazó cég megjavította, és leszámlázta az anyagköltséget (300 000 Ft+áfa), egy másik számlában lemínuszolta, majd a fizetendő önrészt (125 000 Ft+áfa) számlázta le, így a számla végösszege mínusz 175 000 Ft+áfa lett. Ezt az összeget vagy visszautalja, vagy kompenzálja egy következő számlájában. Hogyan kell könyvelni a fent leírtakat?
16. cikk / 48 Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése
Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
17. cikk / 48 Nagyjavítási munkák költségeinek elhatárolása
Kérdés: Ipari termelővállalat termelőberendezéseit egyrészt sajátjaként, másrészt bérbe vett eszközként használja. Időszakonként a gépek állagmegóvása érdekében szükséges egy-egy nagyobb karbantartás elvégzése, ami gépenként akár a 10 millió forintot is elérheti. Az Szt. szerint a karbantartási költségeket a tárgyévi költségek terhére kell elszámolni. Mivel ezek a nagyjavítások rendszeresek, de több évre biztosítják a gépek zavartalan műszaki állapotát, van-e arra lehetőség a számviteli elszámolás keretei között, hogy ezeket a nagyjavítási költségeket a cég több évre elhatárolja azzal az indokkal, hogy pl. 3 évig működik a gép meghibásodás nélkül?
18. cikk / 48 Cseretermék költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk által értékesített saját gyártású termékét a vevő később megreklamálja. A reklamációt – hibás teljesítés miatt – sokszor minőségi cserével rendezzük. A minőségi csere során a cseretermék önköltsége ebben az esetben is az értékesítés közvetlen költségei közé kerül, vagy egyéb, illetve rendkívüli ráfordítás?
19. cikk / 48 Cégautó helyreállítási költségei
Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?
20. cikk / 48 Szállítólevél mellé számla?
Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
