Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért általánosságban lehetrá válaszolni, különösen az üzletrész értékesítésére vonatkozó kérdésekre. Azüzletrész értékesítése, illetve üzletrész visszteher fejében történő megszerzésenem tárgya a visszterhes vagyonátruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
Részlet a válaszából: […] Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az alapító okiratmódosításával dönthet a törzstőke leszállításáról. A törzstőke tőkekivonással történőleszállításakor – a Gt. előírása szerint – a tagokat megillető összegmegállapítása során számításba kell venni – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság saját tőkéje

Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] A Gt. a betéti társaság vagyoni betétjének minimálisösszegét nem határozza meg. Ebből következően a társaság saját tőkéje akárnegatív előjelű is lehet, ha például a veszteség miatt az eredménytartalék ésaz adózott eredmény összevont értéke meghaladja a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 159-160. §-aiban, továbbá az Szt. 36-38.§-aiban foglaltakra kell tekintettel lenni. A Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig kötelesleszállítani. A 160. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési támogatás a tőketartalékban

Kérdés: Rendelet szerint a tőketartalékba helyezett fejlesztési támogatás további sorsáról kérek tájékoztatást!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján atőketartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg ajogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközöket. Ilyen lehet afejlesztési támogatás is, ha azt jogszabály (rendelet) tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A társaság tulajdonosa egy külföldi cég. A társaság a veszteség miatti negatív saját tőkét pótbefizetéssel rendezte, amelyet a lekötött tartalékba helyezett. Időközben tulajdonosváltás történt, és a társaság új tulajdonosa egy magyar illetőségű magánszemély lett. Ha a társaság nyereséges lesz, és lehetővé válik a pótbefizetés visszafizetése, akkor keletkezik-e bármilyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tulajdonos a veszteség fedezetére pótbefizetéstteljesített, amelyet a társaság – helyesen – a lekötött tartalékba helyezett. A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem utal arra, hogy ki lesz az üzletrész vevője?Eltérő az előírás akkor, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás a tulajdonosnál

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell! Kedvezményezett átalakulásesetén a tulajdonosnál ("A" cégnél) nem tartós részesedésnövekedés van, hanem amegszűnt üzletrész helyébe egy – az átalakuló "B" társaság vagyonának afelértékelése miatt – magasabb értékű részvény kerül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az üzletrész bevonása miattiveszteséget időbelileg nem lehet elhatárolni.A visszavásárlási érték 25-szöröse a névértéknek. Felmerül akérdés, a visszavásárlás Gt.-ben és Szt.-ben előírt feltételei teljesültek-e.Az Szt. 39. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címke:

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 120. §-ának (2) bekezdése szerint: a törzstőketőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyonösszegét is. Nyilvánvaló, hogy a taggyűlésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
44
45
46
69