150 talált cikk a jogerős kifejezésre

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?

Kérdés: Munkavállalónknak két kiskorú gyermeke van. Feleségétől elvált, felváltva gondozzák a gyermekeket, tehát nem közös felügyelettel váltak, hanem 1 hétig az apukánál, 1 hétig az anyukánál vannak a gyermekek. Ugyanakkor a családi pótlékot a MÁK mindkét gyermek után az anyukának folyósítja. Az apuka (a munkavállalónk) év közben igénybe vette az 1 gyermekre járó családi (szja) kedvezményt, és szeretné a gyermeket nevelők adó-visszatérítését is igénybe venni a NAV-tól. Könyvelők továbbképzésén elhangzott, ahhoz, hogy jogosult legyen az apuka ezen szja-visszatérítésre és a családi kedvezményre, ki kell töltenie a "kérelem családi pótlék megállapítására" nevű nyomtatványt, annak is az V. pontját, és be kell küldenie azt a MÁK-hoz.
1. A fenti két személyijövedelemadó-visszatérítéshez valóban feltétel ezen nyomtatvány munkavállalónk részéről történő beküldése?
2. Ehhez feltétlenül meg kell-e osztani 50-50%-ban a családi pótlék folyósítását, vagy az apuka kérheti-e, hogy továbbra is az anyuka kapja azt mindkét gyermekre való tekintettel, de az apuka továbbra is "csak" jogosult legyen rá? (Nyilván ez az szja-visszatérítéshez való jog miatt fontos számára, nem szeretné elveszíteni azt.)

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?

Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?

Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?

Kérdés: Cégünk 2017. évben keletkezett követelést tart nyilván egy olyan céggel szemben, amelyet 2018 novemberében a cégbíróság kényszertörlési eljárás keretében megszüntetett. A társaság – a kényszertörléssel egy időben eltiltott – képviselője ellen feljelentést tettünk, amelyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk a követelés áfáját behajthatatlan követelés okán visszaigényelni, azonban – értelmezésem alapján – erre a cég törölt adószáma miatt nincs módunk. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. idevágó rendelkezéseit, mely szerint a kényszertörléssel megszüntetett céggel szembeni követelés esetében nincs lehetőség a behajthatatlan követelés elszámolására.

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?