Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Közcélú adomány

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kérdéshez kapcsolódóan két előírást tartalmaz.A közcélú adomány fogalma szerint – többek között – nem minősül közcélúadománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,amellyel az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Háromszögügyletek áfájának könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az európai uniós "háromszögügylet"-et? Az egyik előadáson azt mondták, hogy két különböző ügylet áfáját kell könyvelnünk: egy Közösségen belüli beszerzést és egy belföldi értékesítést a közvetítő helyett. Az első ügyletet még értjük is, fizetendő és levonandó áfát könyvelünk azonos bevallási időszakban. A második ügyletnél mi alapján könyveljünk?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg, mikor beszélhetünk ún.háromszögügyletről.Háromszögügyletről akkor, abban az esetben beszélhetünk, hakét egymást követő értékesítés három különböző tagállambeli adóalany közötttörténik, illetve a második ügyletben a vevő lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Export-import fogalma

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Igen, igaz! A számvitel más szempontok szerint szabályoztovábbra is, mint az Áfa-tv.Az exporttal, az importtal kapcsolatos pontosítások – aszámviteli előírásokban – a nemzetgazdasági teljesítmények mérésének igényealapján fogalmazódtak meg, egyezően a statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Eva hatálya alá tartozó jogi személy adóalany 2004., illetve 2005. évi adózott eredménye kifizethető-e az Szja-tv. 66. §-ában leírt korlátok figyelembevétele nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az eva alatt nincs osztalék utáni adó, tehát az eva alattkeletkező eredmény az Eva-tv. 18. §-a alapján a vállalkozásba befektetettadózott jövedelemnek számít, nem kell utána osztalékadót fizetni. Más a szabályaz eva előtti időszakra. Tehát ha az eva előtti időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. az evaalanyiság megszűnésével kapcsolatosantartalmaz rendelkezéseket. A törvény 18. §-ának (10) bekezdésében foglaltakalapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságadóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] 1. A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszban külön-külön kell szólni a tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállításhoz kapcsolódó, illetve az átalakulás során az új társaság tulajdonosainál jelentkező adóalap-korrekciók lehetőségeiről.A tulajdonos kft. által megvalósított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. arról rendelkezik, hogy az Szt. hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése adóalanyról szól. Adóalany viszont lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
23
24
25
30