1835 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Betéti társaság beltagja könyvvizsgálói képzésen vesz részt. A képzés költségeit tanulmányi szerződés alátámasztásával elszámolhatja-e a betéti társaság terhére?

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?

Kérdés: A telefonszámla 20 százaléka utáni 54 százalékos szja-fizetési kötelezettség mikortól esedékes?

Kérdés: Az elvárt jövedelem adójával kapcsolatban olvastam, hogy a szerviz által készített számlában a külön írt anyagköltség eladott áruk beszerzési értékének minősül, a helyi adóval kapcsolatban pedig azt olvastam, hogy nem lehet a vevőnél anyagköltségként elszámolni. Mi az igazság? Ha az eladónál eladott áruk beszerzési értéke, akkor a vevőnél miért nem lehet anyagköltség?

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?