1156 talált cikk a jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?

Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?

Kérdés: A dolgozóknak vásárolt, de még ki nem adott étkezési utalványokat a mérlegben a pénz­eszközök, a pénztár, csekk soron vagy a forgatási célú értékpapíroknál kell kimutatni?

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?

Kérdés: A kft. munkavállalóját a munkaköréhez szükséges tanfolyamra, előadásra küldi el. Az iskolától kapott számlán szerepel az oktatás, valamint az étkezés költsége is. A cég elismerheti-e költségként az oktatás árát? Értékhatárhoz van-e kötve? Az étkezés összegét a munkavállaló részére természetbeni juttatásként kell elszámolni?

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre szeretné munkavállalóit elküldeni. Erről számlát fog kapni. Kérdésem: ezt a cég elismerheti-e költségként adómentesen? Ha nem, hogyan fog adózni?