Találati lista:
641. cikk / 1151 Ingatlanvagyon kivonása
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
642. cikk / 1151 Jutalom a tárgyévet követően
Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
643. cikk / 1151 Szakmai továbbképzés
Kérdés: Szakmai továbbképzésen részt vett dolgozó képzési költségének van-e valamilyen közterhe, amit a vállalkozás fizet? Ha igen, melyek azok?
644. cikk / 1151 Utazási utalvány kibocsátása
Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?
645. cikk / 1151 Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
646. cikk / 1151 Egyéni vállalkozó ajándéka magánszemélynek
Kérdés: Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divatáru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.
647. cikk / 1151 Üzletrész ajándékozása
Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
648. cikk / 1151 Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen
Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
649. cikk / 1151 Külföldi utazással kapcsolatos napidíj elszámolása
Kérdés: 2010-től megváltozott a napidíjra vonatkozó elszámolás. Augusztus 16-tól a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját követő hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alapul venni. A bérszámfejtés ezek alapján ki fog hozni napidíjként az előbb említett árfolyamon számolva egy forintösszeget. A munkavállaló azt – viszont – valutában kapta meg. Mi van abban az esetben, ha a napidíjként meghatározott valutaösszeget a valutapénztárból fizetik ki, a valutapénztárban pedig a FIFO módszer szerint történik a valutafelhasználás elszámolása? Így a bérszámfejtés adata és a könyvelés adata el fog térni egymástól. Ezt hogyan kezeljük?
650. cikk / 1151 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A közalapítvány főtevékenysége: szociális tevékenység, családsegítés, nevelés, oktatás, különböző rendezvények szervezése (nyári tábor, fesztivál rászoruló gyermekek részére). Ezek során felmerülnek különféle költségek: belépőjegy, a tábor ideje alatt étkeztetési költségek, szegény gyerekek részére gyógyszer stb. Ezeket egyéb személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni? Nem reprezentáció, nem étkezési költség, nem adomány! Van olyan gyerek, akinek a táncos fellépéséhez vásárolnak ruhát, cipőt, pólót stb. Hol számolandók el?
