1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk alvállalkozó bevonásával helikopteres növényvédőszer-permetezést végzett. Az alvállalkozói szerződésben a megrendelő kötelezettségei között napi egyszeri meleg étkezés biztosítása szerepel az alvállalkozó részére. Az étkezésekről a vendéglátóhely által kiállított számlán feltüntették azt, hogy permetezéshez kapcsolódó ebéd. Ebben az esetben az alvállalkozói díj részének tekinthető-e az étkezés (ugyanúgy, mint a permetezéshez biztosított növényvédő szer), és az a természetbeni juttatások utáni járulék alól mentes?

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?

Kérdés: Székhelyünkön élő 16 éves, sportban nagyon tehetséges fiatalembernek szeretnénk támogatást nyújtani. Az egyesületén keresztül nincs lehetőség "megpántlikázni" a pénzt, és befolyásolni annak felhasználását, ezért közvetlenül neki szeretnénk juttatni, akár pénz, akár sporteszköz, akár versenyhez kapcsolódó utazás, szállás stb. finanszírozásának formájában. Hogyan tudnánk ezt úgy megtenni, hogy neki ne kelljen ez után személyi jövedelemadót és ehót fizetni? Bennünket, mint Tao-alanyt milyen adók terhelnek így?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!

Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?