1114 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Társaságunknál működik szakszervezet. Kérdésként merült fel, hogy a szakszervezet szervezésében, de a cég összes dolgozójának, családtagjainak lehetőséget adva a részvételre, nyári hónapban juniálist szervez. Az új Civil tv. szerint a szakszervezet által kifizetett és a nevére szóló számláknak (étel, ital, mentőszolgálat díja, sporteszközök bérleti díja... stb.) van-e járulék- és adóvonzata? Az Szja-tv. szerinti béren kívüli és az egyes más juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a szakszervezetnek? Ha igen, akkor a 1208-as havi bevallást kell benyújtania?

Kérdés: A sportegyesület szerződést köt egy étkeztetéssel foglalkozó vállalkozóval, hogy a futball­klub játékosainak vidéki mérkőzései során étkezést biztosítson (szendvicsek, hideg-meleg étel). Az egyesületeknél van adó- és járulékfizetési és -bevallási kötelezettség? Az új Civil tv. szabályozza-e az étkezési vagy a reprezentációs költséget? A sportklub alaptevékenységébe beletartozhat-e a focisták étkeztetésének biztosítása? Benne kell lennie az alapszabályban?

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?

Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?