1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy a végtörlesztésre 7,5 millió forintig adható vissza nem térítendő támogatás összegével a 2011. üzleti évben a társaságiadó-alap már csökkenthető vagy csak 2012. évre vonatkozik? Úgy értelmezzük, hogy már 2011-ben egyéb személyi jellegű kiadásként kell könyvelnünk az adott támogatást.

Kérdés: A termékbemutatónak vannak-e törvényi előírásai? Közvetlenül nem értékesítjük az általunk előállított szappanokat, csak katalógus és web­­­­áruház útján. Ettől függetlenül tarthatunk termékbemutatót, ahol termékmintaként megismertetjük a vevőkkel a szappanokat? Ha térítés nélkül adjuk át a termékmintát, milyen adóvonzatai vannak?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?

Kérdés: Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?

Kérdés: A kft. tulajdonosai véglegesen akarják átadni a pénzeszközöket. Szándékuk szerint a saját tőkét akarják feltölteni, hogy az ne legyen negatív, de ettől függetlenül a cégnek is szüksége van a pénzre. Ezek a pénzeszközök a lekötött tartalékba tehetők?