1114 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Adóköteles béren kívüli juttatással kapcsolatban: Mi tartozik az iskolarendszerű képzés fogalmába?

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?

Kérdés: Kft.-ben az egyik tag van megválasztva ügyvezető igazgatónak. Ezért a feladatért a társasági szerződésben nem kötöttek ki díjazást. Ugyanebben a kft.-ben munkaviszonyban is áll, más munkakörben. Kaphat-e e jogviszonyára tekintettel az Szja-tv.-ben meghatározott mértékig adó- és járulékmentes természetbeni juttatást (étkezési utalvány, üdülési csekk...)?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?

Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?