Pótbefizetés betéti társaságnál

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...le véglegesen, ezt csak azátmeneti fizetési nehézségek áthidalására bocsátották a bt. rendelkezésére. (Apótbefizetés sajátos – kamat nélküli – kölcsön, amelyet – ha már nem szükséges– vissza kell fizetni!) Így sem illeték-, sem adóvonzata nincs sem a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címke:

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés valójában a választ istartalmazza, azt kell visszaigazolni, illetve kiegészíteni néhány olyannal, amia kérdező figyelmét elkerülte. A válasz elejére kívánkozik egy megjegyzés: nemkellően megalapozott döntésnek (a hitelből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön az evába való belépéskor

Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.
Részlet a válaszából: […] ...amérlegében az eszközök között – mint a tagokkal szembeni követelés – szerepel.Nyilvánvaló, hogy a tagok által fizetett kamatot az evás időszak alatt iskamatbevételként számításba kell venni. A mérlegben a követelések közöttszereplő tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztár pénzkészlete végelszámolás alatt

Kérdés: Végelszámolási zárómérleget készítek (indult 2009 elején). Eszközök nincsenek, kivéve a pénztárban lévő pénzt, ami nem nyújt fedezetet a jegyzett tőke visszafizetésére. A baj az, hogy a pénztári pénzkészlet többszöröse a maximumot jelentő 500 ezer forintos korlátnak. Mitévő legyek? A tulajdonosoknak van ötlete. Taggyűlési jegyzőkönyv alapján jegyzett tőke visszafizetési előleget fizetnek a tagoknak, amit 30 napon belül visszavételeznek, majd aznap ismét kiadnak. Lehetséges ez jogkövetkezmények nélkül? A végelszámolási zárómérlegben maradhat-e ilyen összegben követelés?
Részlet a válaszából: […] ...a tagoknak nem jutott az eszükbe? Atörvényben meghatározott maximumot meghaladó összeget be kell fizetni atársaság bankszámlájára (még kamatbevételt is eredményezhet).A végelszámolás időszaka sem mentesül az Szt. 14. §-ának (9)bekezdésében megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Támogatás visszafizetése őstermelőnél

Kérdés: 2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján – a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást – a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?
Részlet a válaszából: […] ...egészében vagyrészben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzettbevételnek, de a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagymás hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja elköltségként. A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...jutalék, a hitelközvetítői jutalék a hitelfelvevőket terheli, azta kft.-nél könyvelni nem lehet.A hitel törlesztését és a hitel kamatát a kft.bankszámlájáról utalják át a banknak. Tekintettel azonban arra, hogy a hitelt amagánszemélyek vették fel, a törlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Skontó elszámolása

Kérdés: Társaságunk beruházási tevékenységet végez, egy új épületet építtet. Az építést végző vállalkozásoktól kapott számlák értékéből 3% skontót kapunk, amennyiben a számlák összegét egy bizonyos időn belül kifizetjük. Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét. Ezen előírásból az következik, hogy a szolgáltatók (a kivitelezők)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Határidőn belüli fizetés engedménye

Kérdés: Esedékességi határidőn belüli fizetés esetén vállalkozásunk engedményt kap partnereitől. Ez hitel-, pénzkölcsönnyújtás, és az Áfa-tv. 86. §-a alapján mentes az adó alól, így mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Helytelen, ha pénzügyi kamatként kiszámlázzuk az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen, helytelen! A válaszadószámára a kérdésben leírtak értelmezhetetlenek. Hogyan lehet az engedménytkapott kamatként értelmezni? Ha a kérdező cég partnereivel a szerződésben abbanállapodott meg, hogy a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz kivezetése a nyilvántartásból

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...áfa, ami vagy levonható, vagy nemvonható le, például személygépkocsinál) (könyvelése: T 455, 466, 867 – K 384),másrészt a kamatból, amelyet kamatráfordításként kell elszámolni (könyvelése: T872 – K 384).Ha a tárgyi eszközt a lízingbe adó visszaveszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...célszerűneklátszik, ha ezen telektől megszabadul, de legalábbis a tartósan lekötöttpénzeszköztől elvárható (a tartós befektetések kamatának megfelelő) összegűárbevételt realizál. A telektől a bt. legkönnyebben úgy szabadulhat meg, ha azt amagánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
42
43
44
72