721 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató betéti társaság terület alapú támogatásban [18/2005. (III. 18.) FVM rendelet], anyatehéntartás, extenzifikációs támogatásban [28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet], kamattámogatásban [6/2004. (I. 22.) FVM rendelet] részesül. A támogatások pénzügyi rendezése (a kamattámogatás kivételével) általában a tárgyévet követően történik. Hogyan kell ezeket helyesen elszámolni? Hogyan kapcsolódik az elszámoláshoz a társasági adó?

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?

Kérdés: Devizában történő betétlekötésnél a betét lejáratakor a lekötés forintösszegét kell visszavezetni, vagy az aznapi árfolyammal és árfolyam-különbözet elszámolásával?

Kérdés: Egy társaság, amely lakásokat épít eladási célból, a lakásépítéshez felvett hitel kamatát elszámolhatja-e a lakások beszerzési árában?

Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?