Ingatlantulajdon-szerzés illetéke

Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az "A" cég az Itv. 102. § (1) bekezdésének o) pontja szerinti belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül [röviden: mérlegének eszközei (ide nem értve a pénzeszközt, követelést, aktív időbeli elhatárolást, kölcsönt) értékében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
Részlet a válaszából: […] A lány és a férje a Ptk. 8:1. § 1. pont szerint közeli hozzátartozók, így a Ptk. 8:2. § (5) bekezdése szerint a szavazati jogaikat egybe kell számítani. Így a kft.-ben (mindketten) többségi befolyással rendelkeznek. Aférj többségi befolyással rendelkezik az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja és 18. §-a (4) bekezdése értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban [Itv. 102. § (1) bek. o) pont] fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 18. §-a (1) bekezdése értelmében ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemélyek kapcsolt vállalkozásai

Kérdés: Tényállás: "A" Kft.-ben 50-50%-os tulajdonos két magánszemély (X és Y), az ügyvezetést a két tulajdonos magánszemély látja el önállóan (Xés Y). "B" Bt.-ben (katás) a kft. egyik tagja (X) 90%-os befolyással bír, és a bt. ügyvezetését a beltag (X) látja el, aki ugyanaz a személy, mint a kft. egyik ügyvezetője és 50%-os tulajdonosa (X). Tudomásom szerint a részesedés alapján a fenti két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak. Az ügyvezetés kapcsán felmerül a két cég között a kapcsolt vállalkozás fogalma?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 9. pontja szerint kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás. Tekintettel arra, hogy a kft. és a bt. önálló döntésre, és így az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásolására jogosult ügyvezető személye azonos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a pont alapján a férj és a feleség – mint közeli hozzátartozók – kapcsolt vállalkozás a kft.-vel. A Tao-tv. 18. §-a alapján azonban a kft.-nek a magánszemélyek és a kft. között, a szokásos piaci ártól eltérő áron (például kamatmentesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél

Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
Részlet a válaszából: […] A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint az adózó a nyilvántartást – figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra is – adóévenként készíti el. Ez pedig azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Kapcsolt vállalkozás egyéni vállalkozók között?

Kérdés: Férj és feleség mindketten egyéni vállalkozók. A köztük mint egyéni vállalkozók között létrejövő ügylet tekintetében terheli őket a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Két egyéni vállalkozó között a kapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető. A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao-tv. határozza meg, és az egyéni vállalkozó nem tartozik a Tao-tv. hatálya alá. Mivel egyikük sem társaságiadó-alany, így nem kapcsolt vállalkozások....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Magánszemély tulajdonosok társaságai kapcsolt vállalkozások?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozás, mivel az anya az egyik, az apa a másik gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik a Ptk. 8:2. § (1) és (5) bekezdése alapján. Az egyik gazdasági társaságban ugyanis az anya és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Magánszemély üzletrész-értékesítése

Kérdés: Három magánszemély értékesíti "A" társaságban lévő üzletrészét "B" társaság számára, ahol szintén ugyanaz a három magánszemély, ugyanolyan arányban tulajdonos. A társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, a saját tőke (a társaság piaci értéke) ettől lényegesen magasabb. Az értékesítés névértéken történik. Van-e adó-, járulék- vagy illetékfizetési kötelezettsége a névértéken történő értékesítés miatt akár az eladó magánszemélynek, akár a vevő társaságnak?
Részlet a válaszából: […] Üzletrész átruházása esetén az adókötelezettséget az eladó magánszemélynél az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Eszerint – az Szja-tv. 67. § (1) bekezdése értelmében – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
1
5
6
7
38