316 talált cikk a karbantartás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?

Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a lakásszövetkezeti tagok által az adott évi tervezett felújításokra befizetett és a szövetkezetnél véglegesen átvett pénznek minősülő összeget? A szövetkezet számlaadásra kötelezett, amelyben az áfát is fel kell számítani? Mi van akkor, ha a lakásszövetkezet könyveiben az ingatlan nem szerepel?

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?