A türelem kompenzálása hosszadalmas építkezés miatt

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?
Részlet a válaszából: […] ...kár­okozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A Ptk. 6:522. §-ának (2) bekezdése részletezi azt, hogy mi tartozik a teljes kártérítés körébe.Nem nehéz belátni, hogy nagyon nehéz azt bizonyítani, keletkezik-e kára a többi bérlőnek az építkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem!Az Szt. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a kártérítések összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Pénzintézetnél lekötött betét a mérlegben

Kérdés: Ügyfelem munkaerő-kölcsönzési tevékenysége folytatásának feltételeként kormányrendelet írja elő a pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre lekötött betét elhelyezését, amely kártérítési célt szolgál. Jelenleg a lekötött betét egy része tartós, több mint egy éve lekötött, illetve egy része éven belüli. A beszámolóban mely mérlegsorokba állíthatjuk be ezeket a tételeket? Pénzeszközök, Tartós betétek, Követelések?
Részlet a válaszából: […] A pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre elhelyezett lekötött betét esetében a pénz lekötésekor feltételezni kell – az ügyfél nyilatkozata alapján -, hogy az ügyfél a kérdés szerinti tevékenységét határozatlan ideig, legalább egy évet meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

8316 . . Számla kiállítása peresített követelés esetén

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...a peresített követelésekből – a káreseményekkel kapcsolatos bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések kivételével – a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is.Ha ezen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Biztosító kártérítésének könyvelése

Kérdés: Véleményem szerint a céges autók káreseményének elszámolásával kapcsolatban nem történt változás. Mégis, míg a 6468. kérdésre (314. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfát az 522. főkönyvi számlára kell könyvelni, addig a 8159. kérdésre (422. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfa összegét a 867. számlára. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni a fentiek alapján arról, hogy mi változott!
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknál nincs változás!Köszönet a kérdezőnek azért, mert felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi, a 8159. kérdésre adott válaszunk más, mint a korábbi.A számviteli törvény a le nem vonható áfával kapcsolatosan két paragrafusban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Garancia egyösszegű megváltása

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Az átadott munkái után garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelővel szemben. Amennyiben a társaság garanciális kötelezettségeinek nem a javítások tényleges elvégzésével, hanem annak egyösszegű megváltásával kíván megfelelni, mi a helyes eljárás? Garanciális visszatartás nem volt. Az eredeti szerződéses ár számlahelyesbítését kell elvégeznie a társaságnak, vagy a megrendelőnek kell számlát kiállítania a garancia egyösszegű megváltásáról? Ha a megrendelő számláz, akkor milyen áfamegítélés alá esik? Egyenes, mert ez már garanciális időszak, vagy fordított, mint maga az építőipari tevékenység volt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tényleges (esetleg fel sem merülő) garanciális javításoktól függetlenül garanciális javítások megváltása címén egyösszegű kártérítést fizet.Az első esetben, amikor vannak garanciális kötelezettségbe tartozó munkák, az ezen munkákat elvégző cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Nagy értékű gépnél kártérítés?

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a biztosító által fizetett összeg helytelen értelmezése a számviteli előírások megsértésének sokaságához és a támogatás időbeli elhatárolása megszüntetésének problémájához vezetett.A kérdés szerint a nagy értékű gép javítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Casco önrész elengedése

Kérdés: Dolgozónk a cég autójával munkavégzés céljából parkolt egy parkolóban, ahol a munkavégzés ideje alatt az autó oldala megsérült, amit a telephelyre való visszaérkezéskor vett észre. A gépkocsin van casco biztosítás, ami alapján a gépjárművet a cég megjavította. A dolgozónak ki kell-e fizetnie a casco önrészt, vagy el lehet tekinteni attól? Ha a cég eltekint az önrész dolgozó általi megfizetésétől, az elengedett követelésnek minősül? Kell-e a cégnek, illetve a dolgozónak az elengedett casco önrész után adót és járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatban kell rögzíteni, hogy ha a cég autóját használó a használt autóval kapcsolatosan kárt okoz, akkor van-e, illetve mikor van kártérítési kötelezettsége, és ez a kötelezettség az okozott kár egészére vagy annak milyen hányadára terjed ki.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A március 19-i számukban a 8159. Biztosító kártérítésének könyvelése című válaszukban azt írták, hogy a gépjárműjavítás 50%-ban levonható áfarészét az egyéb ráfordításokba kell könyvelni. Ez számomra ellentétes a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésével. [A kérdező pontosan idézi a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdését.] Kérem visszajelzésüket, hogy jól gondolom-e. Ha mégsem, akkor melyik előírás tartalmazza az egyéb ráfordítások alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott törvényi előírásból az következik, hogy az igénybe vett szolgáltatások értékeként a részben levont (50%-ban) áfát nem lehet elszámolni. A törvényi előírás ide vonatkozó része ugyanis azt írja, hogy az igénybe vett szolgáltatások értékeként .....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Biztosító kártérítésének könyvelése

Kérdés: Céges autónknak káreseménye volt. A biztosító fizeti a nettó összeget, az áfát pedig a cég. A teljes összegről kaptuk meg a számlát. A nettó összeget hova kell könyvelni? (Nálunk nem jelentkezik költségként.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés zárójeles része nem veszi figyelembe, hogy a céges autót érte kár, amelyet meg kellett javíttatni, a javítás költségeit (itt a nettó összeget) a cégnél költségként el kell számolni, függetlenül attól, hogy azt a biztosító megtérítette.A javítást végző cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
1
2
3
4
16