Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról

Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésselösszefüggésben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása utánfennmaradó részéről nyilatkozhat. Ez azt jelenti, hogy ha az összevont adóalapadójából az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Iparűzési adó mérséklése

Kérdés: Jelenleg 2 százalék iparűzési adót fizet cégünk. Van-e az önkormányzatnak arra lehetősége, hogy a 2 százalékot mérsékelje, és az ne vonjon maga után szankciót?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/C. §-aszabályozza az önkormányzat által nyújtható adómentességet, adókedvezményt.Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozótilletheti meg, akinek/amelynek – a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy a munkáltató, azaz a szerződő fél helyébe amagánszemély lép, és ő vagy az általa megjelölt személy válik kedvezményezetté,vagyis a szolgáltatás jogosultjává. A munkavállaló dönthet úgy, hogy nem várjameg a lejáratot, hanem ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályellenesen kifizetett osztalékot vissza kell fizetni, avisszafizetendő összeg osztalékelőlegnek tekintendő, amelyet akamatkedvezményből származó jövedelem adója terhelhet, ha a tagok azosztalékelőleggé minősített osztalék után nem fizetik meg legalább a 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
Részlet a válaszából: […] ...(T 171 – K 985). A kiválásnak azanyavállalatnál az eredményre gyakorolt hatása (110-10) 100 millió forint,amely összeggel – kedvezményezett átalakulásnál – az adózás előtti eredménycsökkenthető. Amennyiben a "C" kft. jegyzett tőkéjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Nyugdíjas bérlete

Kérdés: A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint – egyéb teendők mellett – kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló helyi utazására szolgáló, a munkavállalónakingyenesen vagy kedvezményesen adható bérletjuttatás adómentességének feltételea munkáltató nevére szóló számla. A nyugdíjas részére csak adókötelestermészetbeni juttatásként adható a bérletjuttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Termőföld értékesítése magánszemélynek

Kérdés: Ügyfelem 1996. évben készpénzért vásárolt termőföldjét 2006-ban magánszemélynek értékesítette. A vevő nem igazolta, hogy milyen céllal vásárolta meg a szántóként besorolt földterületet. Kérdésem, hogy az eladó érvényesítheti-e az Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti évi 10 százalékos kedvezményt, vagy pedig az szja-bevallás kitöltési útmutatójában feltüntetett 200 E Ft feletti eladási ár tekinthető jövedelemnek? (A kitöltési útmutató teljesen külön fejezetként tárgyalja a termőföld elidegenítését.)
Részlet a válaszából: […] ...200 ezer forintot meghaladja, úgy a 200 ezer forintotmeghaladó jövedelem után kell 25 százalék adót fizetni. Ha atermőföld-értékesítés kedvezményezett személynek történik ugyan, de az ebbőlszármazó, az adóévben megszerzett jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Képzési díj elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2006. évi képzési díját a kapott számla alapján költségként is elszámolhatja-e, ha egyidejűleg rendelkezik a felnőttképzési intézmény által kiállított adókedvezmény igénybevételére szóló igazolással is?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-törvény rendszerében nincs lehetőségarra, hogy ugyanazon a jogcímen kétféle "kedvezményt" érvényesítsen amagánszemély. Éppen ezért a képzési költség vállalkozásban történőelszámolására nincs lehetőség abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Fejlesztési tartalék felújítás esetén

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerintiberuházásnak minősülő gazdasági események esetén érvényesíthető a fejlesztésitartalék miatti adóalap-kedvezmény, pontosabban a halasztással történőadófizetés lehetősége. Tekintettel azonban arra, hogy az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
59
60
61
92