136 talált állásfoglalás a képviselet kifejezésre

Kérdés: Külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között értelmezhető az Áfa-tv. 15. §-a, azaz közvetített szolgáltatásról beszélhetünk esetükben? Véleményünk szerint igen, tekintve, hogy a belföldi fióktelep a számviteli törvény szerint önálló gazdálkodónak minősül, valamint az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szervezet. A mi olvasatunkban ezáltal jogosult szolgáltatásokat igénybe venni saját nevében, akár a külföldi vállalkozás javára is. Nem találtunk erre vonatkozóan semmilyen tiltást az áfatörvényben. Mi erről az Önök véleménye?

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?

Kérdés: Az ázsiai megbízó magyar ügyféllel szerződött "Agencyagreement" keretein belül. Az ügyfelekkel a kapcsolatot azonban a megbízott tartja, ő rögzít minden információt az ázsiai megbízó rendszerében. A megbízott állítja ki a számlákat, az ügyfelek is a megbízott részére utalnak. A beérkezett összeg 98%-át a megbízott továbbutalja a megbízónak, de tőle nem kap számlát. Jelenleg a teljes árbevétel a megbízottnál csapódik le, annak ellenére, hogy csak közvetít. Egy másik cég úgy pótolta a bevétel és a jutalék közötti részhez a költségeket, hogy saját neve alatt a saját nevére kiállított egy számlát a különbözetről, saját magára számlázott. Van-e arra valami tiltás, hogy az adózó önmaga felé nem számlázhat? Ha nincs, mivel lehet alátámasztani az önmagunk felé történő számlázás jogosságát?

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?