1293 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a honlapján regisztrálók között két tárgynyereményt, valamint készpénznyereményt sorsol ki. Milyen adót kell ezek után fizetnie a cégnek, és mikor (a sorsolás lezajlását, vagy a termékek megvásárlását követően)? Mely nyomtatványokon kell bevallani? Be kell-e jelenteni a NAV-nak a sorsolást? Jogosult-e cég a kisorsolt termékek áfájának levonására? A kisorsolt tárgynyereményeket a cégnek a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e vennie? Társaságiadóalap-növelő tételek-e a kiosztott nyeremények? Kell-e utánuk fizetni szerencsejáték-felügyeleti díjat?

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. szerinti gazdasági szervezet. A szervezet az ellátási körében lévő költségvetési szervek számviteli nyilvántartásait vezeti. Szabályos-e – nem okoz-e összeférhetetlenséget –, ha a szervezet készletgazdálkodói – akik az ellátott szervek eszközeinek nyilvántartásait is vezetik – leltárellenőrként járnak el az ellátott szervek leltározásánál?

Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ügyfelem 35 ezer euróért vásárolt egy termelőeszközt, amelyre 3500 euró előleget fizetett. Az ügyfél 11 M Ft + áfáért értékesítette a lízingbe adónak, amelyet a lízingbe adó bank ugyanilyen összegben pénzügyi lízingként számlázott az ügyfélnek. Első díjként kifizették a bank számlája szerinti ellenérték 20%-át és a teljes ellenértéket terhelő áfát. A lízingbe vevő így kifizeti a lízingbe adó felé a teljes lízingdíjat, és kifizette a beszerzéssel kapcsolatosan adott előleget is. A lízingbe adó pedig az előleggel csökkentett összegét fizette meg a szállítónak (9765 E Ft-ot), és kap – áfa nélkül – 10 850 E Ft-ot. A bank nem hajlandó a szállítónak adott előleget sem megfizetni az egyéni vállalkozónak, sem a lízingdíjfizetésnél teljesítésként számításba venni. Így jogtalanul gazdagodik. Hogyan lehet a szállítóval szemben kimutatott kötelezettséget rendezni? Hogyan lehet rábírni a bankot, hogy a szállítónak a beszerzéskor kifizetett előleget átvállalja? Ez egy olyan konstrukció, ahol a lízingbe vevő az előlegnek megfelelő összeget elveszíti, a lízingbe vevő pedig megnyeri?