Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2011. január 1-jétől hatályos 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...esetén kapcsolódó tétel a vásárolt anyagnak az anyagköltségkénti elszámolása az eladóval szemben: T 511 – K 454, illetve készletre vétel esetén: T 21-22 – K 454).A kérdéshez kapcsolódóan a válaszban csak a legfontosabbakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...leírt esethez kapcsolódóan az Szt. nem tartalmaz tételes elő­írást a visszanyert hulladék anyag elszámolására. Természetesen készletre kell venni azokat piaci értékükön, ha értékesítik azokat, akkor a várható eladási áron. De mivel szemben? A gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Lábon álló termék értékesítése

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...lábon álló kukorica értékesítésekor az eladási árat árbevételként kell az eladónál elszámolni, befejezetlen termelésként kimutatott készletértékét pedig meg kell szüntetni (T 581 – K 231). A lábon álló kukorica – mint ahogyan a kérdés is utal rá – még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Belföldi értékesítés külföldi állampolgárnak

Kérdés: A vállalkozás rendszeresen harmadik országbeli állampolgár részére értékesít belföldi telephelyén. A külföldi magánszemély vevők részére minden esetben kitöltik "A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja" nyomtatványt, amelynek alapján a külföldi magánszemélyek a termék külföldre történő kivitelének vámhatósági igazolása után a társaságtól visszaigénylik a felszámított áfa összegét. Az így elszámolt árbevétel belföldi vagy exportértékesítés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 74. §-ának (2) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevő részére történő értékesítésének a 75. § szerint meghatározott értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...– általában – egy későbbi értékesítés esetén sem változik meg. A tárgyi eszközt csak abban az esetben kell átsorolni a készletek közé, ha azt rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább egy évet meghaladóan) nem lehet használni, sem saját célra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítási költség anyagszámlán

Kérdés: Gyártó vállalat anyagot rendel. Az anyagszámlán külön soron szerepel az anyag és külön a szállítás díja. A szállítás díja osztja az anyag sorsát, azaz könyvelhető az 51-re?
Részlet a válaszából: […] ...módját. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha egy fuvareszközön csak egyfajta, egyféle minőségű anyag van, és van egyedi eszközönkénti készletnyilvántartás, mert akkor a készlet értékét növelően könyvelendő a szállítási és rakodási költség. Ha többfajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címke:

Áttérés katára – készlet

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató betéti társaság kettős könyvvitelt vezet. 2015. évtől szeretné a kata szerinti adózást választani. Ezzel egy­idejűleg az áfa általános szabályok szerinti adózás helyett alanyi adómentességet választana. Áttérés előtt mi a teendő a meglévő árukészlettel? A kata időszaka alatt van-e valamilyen nyilvántartási kötelezettsége az árukészlettel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […]

A betéti társaságnak az áttérés előtt meglévő készlettel nincs semmilyen tennivalója. Ha visszatér a társasági adó hatálya alá, az akkor meglévő készletet – leltárral alátámasztva – kell majd a nyitó mérlegben szerepeltetni piaci áron.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Részesedések értékelése közbenső mérlegben

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, esetleg visszaírása, céltartalékképzés, -visszaírás, időbeli elhatárolás, ha a készletekről év közben nem vezetnek nyilvántartást, a vásárolt és saját termelésű készletek készletre vételét stb.).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetlen önköltségbe tartozó tételek

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
– -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
– -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
– -a csomagolási költség,
– -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolását kell mérlegelni, nem selejtezés történik. Az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a saját termelésű készlet előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:
1
56
57
58
130