1316 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: A cég szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. Továbbértékesítési céllal szolgáltatásokat szerez be, amelyeket továbbértékesít. Adatfeldolgozási okokból a ráfordítások elszámolási időszaka nem egyezik meg a hozzájuk tartozó bevételek elszámolási időszakával. A decemberi ráfordításokat januárban számlázta ki, de a decemberi ráfordítást is januárra számolta el. Helyesen járt el a cég? A NAV szerint a ráfordításokat december hónapra kell elszámolni.

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?

Kérdés: Vállalatunk gyógyszergyártással foglalkozik. Vannak olyan, a termeléshez használt anyagok, amelyek nem épülnek be a termékbe, a fizikai/kémiai folyamatokhoz szükségesek, de csak részben használódnak el. Regenerálás után újra részt vesznek a termelésben (katalizátorok, oldószerek). A termelésből kikerülő regenerálandó anyagok saját terméknek vagy vásárolt anyagnak minősülnek?

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?

Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)

Kérdés: A társaság 2011. év végén vásárolt és saját termelésű készleteire különböző mértékű indokolt értékvesztést számolt el. A kérdéses készletek egy részét 2012-ben sikerült értékesíteni. Hogyan történik a nyilvántartott értékvesztés kivezetése? (Ez az eset – szerintünk – nem felel meg az Szt. által megfogalmazott értékvesztés-visszaírás kritériumának.)

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: Társaságunk 2011. évben is csomagolóüzem beruházását tervezte támogatás igénybevételével. Az üzemhez kapcsolódó építési engedély tervezési dokumentumait elkészíttette. A számlához kapcsolódó áfát visszaigényelte, a tervezési díjat, a tervezési dokumentumok nettó értékét a beruházási számlán tartja. A társaság a beruházást nem folytatja, mert a beruházáshoz nem tud támogatást igénybe venni. Ez esetben a beruházási számlán lévő összegeket át kell-e könyvelni más főkönyvi számlára? A visszaigényelt áfát vissza kell-e fizetni?